Uniós és török részről is történelmi jelentőségűnek nevezték a pénteken késő délután elfogadott migrációs megállapodást, amely alapján megkezdődhet az illegálisan Európába érkező migránsok visszaszállítása Törökországba. A helyzet súlyát jól jelzi, hogy már vasárnap életbe lép a szabály, amely értelmében minden olyan menedékkérő, aki illegálisan lépi át a török–görög határt, visszakerül Törökországba, Európa pedig minden egyes, a törökök által visszafogadott szírért cserébe áttelepít egy ott tartózkodó szíriai menekültet. A cél egyértelműen az, hogy a Nyugat-Európába vágyó menedékkérőknek ne érje meg igénybe venni az embercsempész-hálózatokat és illegálisan bejutni a schengeni térségbe, hiszen amennyiben nem jogosultak nemzetközi védelemre, rövid időn belül visszaszállítják őket Törökországba.
A találkozón keretszámot is meghatároztak, és kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. A kötelező betelepítés bukására utalva Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta a csúcstalálkozó után, hogy a magyar diplomácia elérte a céljait Brüsszelben. A kormányfő arra is kitért, hogy az elmúlt félév legnagyobb sikere az a politikai döntés, amely szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonalon már a törökökkel való megegyezést megelőzően visszaállították a határellenőrzést. Lapunk birtokába jutott információk szerint a pénteki döntéstől függetlenül az Európai Bizottság már dolgozik egy Dublin III jellegű, kötelező betelepítésen alapuló menekültügyi rendszer létrehozásán. Úgy tudjuk, a bizottság tagjai tárgyaltak egy új mechanizmus létrehozásáról, de azt nem hozták nyilvánosságra, hogy ne befolyásolják a mostani döntést.
A pénteki megállapodással kapcsolatban Angela Merkel leszögezte: a dokumentum képessé teheti az Európai Uniót a migrációs válság kezelésére, és csapás mérhető az embercsempészek üzleti modelljére. „Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” – hangoztatta Merkel, hozzátéve, hogy így is hatalmas logisztikai kihívások jellemzik az egyezség végrehajtását. A német kancellár az Idomeninél feltorlódott tízezrekre is kitért, és megkérte őket, hogy hagyják el a tábort, helyette keressenek egy normális befogadóállomást, ahol regisztrálni tudnak.
A megállapodás egyik sarkalatos kérdése annak jogszerűsége volt, ugyanis kritikusok szerint a menekültek tömeges áthelyezése sem a nemzetközi, sem pedig az uniós joggal nem fér össze. Donald Tusk a péntekii ülést követően eloszlatta a bírálatokat és kijelentette, hogy a létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van a jogi kötelezettségekkel. „Először is azt kellett biztosítanunk, hogy minden Európába érkező migráns eseti elbírálást élvez, tehát a megállapodás a nemzetközi és uniós joggal is összhangban van.
Ehhez hozzátartozik a visszaküldés és kitoloncolás tilalmának tiszteletben tartása, illetve a tömeges kitoloncolás tilalma” – nyilatkozta az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus azt is hangsúlyozta, hogy Brüsszel eleget tett korábbi ígéretének, és mérettől függetlenül valamennyi tagállam beleegyezésével született egyezség. Itt fontos kiemelni a megosztott Ciprus helyzetét, amely sokáig vétóval fenyegetett a török követelések teljesítése esetén. Tusk szerint a ciprusi aggályokat sikerült eloszlatni, Törökországgal pedig a következő hónapokban a csatlakozási tárgyalások újabb fejezete nyílhat meg.
Mivel a vasárnapi időpont rendkívül közeli, a görög hatóságoknak az eddiginél is több segítségre van szükségük. A The New York Times helyszíni tudósítója szerint a görög menekülttáborokban katasztrófafilmbe illő jelenetek zajlanak, az emberek sárban kényszerülnek aludni, nincs elég mobilvécé, a hideg miatt pedig tábortüzek tartják melegen a várakozó menedékkérőket. A válság mielőbbi kezelése és az egyezmény gyors végrehajtása érdekében az Európai Unió uniós koordinátori pozíciót hoz létre, illetve négyezer embert küld a helyszínre. Ezt Jean-Claude Juncker bizottsági elnök jelentette be az ülést követően. Mint mondta, a négyezer szakembert az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az uniós határvédelmi ügynökség, a görög hatóságok, valamint az EU tagállamai fogják rendelkezésre bocsátani.
Az egyezmény sikeres végrehajtásának a kulcsa Törökország hatékony fellépése a menekültek feltartóztatásában. Ezzel Ahmet Davutoglu török kormányfő is tisztában van, és a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatóján ígéretet tett a hatékony segítségnyújtásra. Szerinte „nagyon fair és kedvező” lépéseket tettek annak érdekében, hogy ösztönözzék a legális módon történő migrációt. Ankara és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Davutoglu kijelentette, hogy az együttműködést közös meglátások és stratégiai jelleg jellemzi, így az nem merül ki a válságkezelésben.
Akcióban a parti őrség
Közel háromezer, a görögországi Leszbosz szigetére igyekvő migránst tartóztatott fel pénteken a török parti őrség – számoltak be török tisztségviselők Ankarában. Musztafa Nazmi, a törökországi Dikili körzet kormányzója a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, kizárólag saját körzetében mintegy háromszáz migránst állítottak elő, amikor megpróbáltak az Égei-tengeren keresztül Görögországba jutni. A török hatóságok a parti őrség hajóit és helikoptereket is bevetettek egy nagyszabású műveletben, amely során szárazföldi szállásokon és a tengeren is fogtak el migránsokat. Többségük szíriai vagy afganisztáni. (MTI)