Az utolsó pillanatig kérdéses volt, vajon elmennek-e a szíriai lázadók csoportjai az asztanai tárgyalásokra. Olyan harcosokról van szó, akiknek a státusa cseppet sem tisztázott, jogi szempontból nem biztos, hogy egy tüzetesebb ellenőrzés esetén ne derülne ki róluk valami terhelő, így óvatosan bánnak a külföldi utazásokkal. Ez igaz számos olyan tárgyalóra is, akik Asztanában leültek az asztalhoz, de Genfben nem tették volna ezt meg. Korábban a szíriai rendezés érdekében több tárgyalást is tartottak, Isztambulban és Genfben egyaránt, de egyik se vezetett valódi eredményre. Ez pedig nemcsak az elhangzottak miatt volt így, de a helyszín is befolyásolja a sikert, hiszen szimbolikus jelentősége van.
A kazah főváros arany-márvány épületeiben fejeződhet be a polgárháború
A mostani tárgyalásokon nem az Egyesült Államok irányít, szándékosan háttérbe szorította a két vezető ország, Oroszország és Törökország. Kazahsztán Moszkva szoros szövetségese, az Eurázsiai Unió tagja, a sanghaji hatok egyik alapítója, emellett muszlim, és mindentől igen távol van. Az USAnem is küldött oda tárgyalódelegációt, köszönhetően az egyeztetés időzítésének, három nappal az új amerikai elnök beiktatása után. Ankara és Moszkva tudatosan döntött így, jelenleg az amerikaiaknak még nincs és nem is lehet diplomáciájuk, John Kerry már nem külügyminiszter, Rex Tillerson viszont még nem foglalta el a helyét, így Asztanában egy előzetes tárgyalási forduló zajlik másfajta szabályok szerint, mint azt a nyugati országokban megszokhatták a felek.
A hagyományos egyeztető helyszín, Genf már Nyugat-Európa, ott február 8-ra várják a háborúban érdekelt csoportokat és országok képviselőit, valamint az amerikaiakat, akiket valószínűleg Rex Tillerson külügyminiszteri minőségében vezet majd. Az viszont nem biztos, hogy Asztana elfogadja Genf felsőbbségét, könnyen elképzelhető, hogy a tárgyalások kettéválnak, s rivális rendezvényként próbálnak békét elérni Szíriában, minél fontosabb szereplőket gyűjtve össze. Az asztanai helyszín ugyancsak elfogadható Irán, a harmadik szervező állam számára, és a konfliktusban közvetlenül nem érintett, de aktívan érdeklődő Kína is helyesli.
A mostani egyeztetések Kazahsztán számára is fontosak, hiszen Nurszultan Nazarbajev országa igyekszik a nyugalom és a béke otthonaként bemutatkozni, ahol nincsenek problémák, és ezt mások számára is próbálják elérni. A stabilitásnak Kazahsztánban komoly ára van, a nemzetközi kimutatások szerint az ország politikai rendszere ugyan stabil, de ennek érdekében szigorúan letörik az ellenzéki mozgalmakat, ellenőrzik a sajtót, az elnök által működtetett rendszer pedig talán működik, de minthogy ő sem él örökké, nagy kérdés, hogy az utódja hogyan tudja irányítani a Nurszultan Nazarbajev által működtetett és rá szabott országot.
