„Hatvan éve, amióta az eszemet tudom, soha nem láttam ilyet” – mondta a The Local című lap francia kiadásának Sylvette Gounaud, a Párizs alatt fekvő Nemours lakosa. „A város központja teljesen víz alá került, az üzleteket lerombolta a folyó.” A francia fővárosban és környékén napok óta egyre nő a Szajna vízszintje, tegnap százhat éves rekordot döntött meg. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt telítődött a talaj, így már nem nyeli el a felhőszakadást. A legtöbben elöntött pincék, házak, földcsuszamlások miatt kértek segítséget. A kormány tízezer tűzoltót rendelt a helyszínre, és több mint ötezer embert evakuáltak vasárnap óta. A Szajna partjának nagy részét lezárták Párizsban, a vízi közlekedést pedig elővigyázatossági okokból leállították. A folyó mellett elhelyezkedő bárok és éttermek az ingóságaikat pakolják és szállítják biztonságos helyekre. De nem csak a fővárosban pusztít a víz: Calais és Orléans környékén több kisvárost is teljesen elárasztott, a fővárostól északra, keletre és délkeletre is súlyos a helyzet.
De Franciaországnak nem csupán a néhány nap alatt megáradt folyók rombolásával kell szembenéznie, a kormány munkajogi intézkedései ellen folyó tüntetések hetek óta megbénítják a közlekedést és az életet. A mozgalom nem mutatja a gyengülés jeleit, a szakszervezetek egyre több tüntetőt vonnak be. Csütörtöktől az összes áramtermelő létesítmény is sztrájkba kezdett, a vasutasok mellett az olajfinomítók már hetek óta tiltakoznak, jövő hétre pedig a pilóta-szakszervezet is tiltakozást hirdetett.
A reform legvitatottabb pontja a munkaidő meghosszabbításának kérdése, illetve számos olyan intézkedés, amelynek hatására a munkavállalók – az addigi állapothoz képest – kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének. A legtöbb francia nem elégedetlenkedik a sztrájkok miatt, és a közlekedési káosz kialakulásáért inkább a kormányt hibáztatják, mint a szakszervezeteket. „Ha mindent hagyunk, akkor nem lesz szociális egyenlőség” – mondta egy, a vonatra két órát várakozó hölgy. De sokan felróják, hogy a kormány az intézkedést a parlamentet megkerülve akarja átvinni. „Az országgyűlés többsége a reform ellen van. Ez nem demokrácia. Ez a demokrácia elleni erőszak” – mondta egy szintén vonatállomáson várakozó utas, Nicole Nussbaum. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a franciáknak csak 46 százaléka támogatja a szakszervezetek megmozdulását, a többség tehát elégedetlen a felfordulással.
Veszélyben a sportesemények
Sokan aggódnak, hogy a sztrájksorozat nemcsak Franciaország turisztikai vonzerejét rombolja, hanem rossz hatással lehet a labdarúgó-Európa-bajnokság megrendezésére is. „Hogyan lehet megrendezni így egy ilyen eseményt? Ez nem lehetséges!” – fogalmazott egy párizsi vonatállomáson várakozó francia nő. Egy kedden megjelent kutatás alapján a lakosság 78 százaléka úgy véli, a június 10-én kezdődő Eb-t a sztrájkok meg fogják szakítani. A másik probléma a terrorveszély, ami miatt aggódnak a résztvevők. Már konkrét elképzelések is vannak: a The Sun lap szerint a támadást a június 11-én esedékes angol–orosz-mérkőzés szurkolói ellen tervezik, míg a Bild című német lap a német szövetségi bűnügyi hivatalra hivatkozva a nyitómérkőzést, a június 10-i Franciaország–Románia-találkozót, valamint a július 10-i döntőt tartja különösen veszélyeztetettnek. A francia kormány július végéig meghosszabbította a rendkívüli állapotot az országban az Eb és a július 2-án kezdődő Tour de France kerékpáros körverseny miatt. Az Eb-re egyébként több mint 90 ezer embert: 42 ezer rendőrt, 30 ezer csendőrt, valamint 10 ezer katonát és 13 ezer biztonsági őrt mozgósítanak a francia hatóságok.