Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Törökországban a hét végi ankarai merénylet áldozatainak emlékére. Szombat reggel baloldali tüntetők ezrei gyülekeztek a török főváros központi vasútállomása előtti téren, hogy az egyik legjelentősebb szakszervezet felhívására, a közeli Sihhiye térre vonulva a török állam és a kurd gerillák közötti harcok beszüntetése és a békés rendezés érdekében demonstráljanak. A békemenet azonban még az első lépéseket sem tehette meg, mivel az indulásra várakozó, egyre sűrűsödő tömegben öngyilkos merénylők működésbe hozták a testükre erősített pokolgépeket. Az egymást követő detonációkban 95-en vesztették életüket, és mintegy 246-an megsebesültek. Az elkövetők kiléte, csakúgy mint az eset körülményei egyelőre tisztázatlanok, a rendőrség hivatalosan még nem hozta nyilvánosságra a merénylet mozzanatainak rekonstrukcióját.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök azonban két merénylőről beszélt tegnap, amit a világhálóra felkerült felvételek is alátámasztanak, ugyanis két robbanást is hallani a kevesebb mint félperces videó alatt. A robbanószerkezetek szinte felfoghatatlan pusztítást végeztek a tömegben, vörössé változtatva a pályaudvar előtti területet. A túlélők a felvonulásra készített zászlókkal és drapériákkal takarták be a holttesteket a hatóságok kiérkezéséig, miközben az áldozatok zokogó szerettei sokkos állapotban próbálták meg felfogni hozzátartozóik elvesztését. A tragédia színhelyén készített megrázó képek bejárták a világsajtót.
A véres merényletek ellenére, tegnap délelőtt több ezer tüntető gyűlt össze a szombati békemenet eredeti célállomásának szánt Sihhiye téren, ahonnan a rendőrséggel való kisebb incidenseket követően a helyi politikusok közbenjárásának köszönhetően végül sikeresen továbbhaladhattak a terrortámadás helyszínének közelébe, hogy megemlékezzenek az áldozatokról. Az indulatos tömeg kormányellenes jelszavakat skandált, a jelenlegi vezetést téve felelőssé az robbantásért. A tragédiába torkolló szombati békemenetet az állami szektorban dolgozókat képviselő szakszervezeti konföderáció szervezte, így a tüntetésen számos baloldali politikus és értelmiségi is részt vett.
A merényletben a kurdok érdekeiért harcoló, baloldali Népi Demokratikus Párt (HDP) több aktivistája is életét vesztette. A párt társelnöke, a maga is kurd származású Selahattin Demirtas szintén részt vett a tegnapi ankarai megemlékezésen. A politikus úgy látja, hogy a mostani támadás a baloldali erőket célba vevő terrorkampány része, emlékeztetve a nyár folyamán történt véres merényletekre. A június eleji választásokat megelőzően a HDP a kurd többségű kelet-törökországi Diyarbakirban tartott nagygyűlést, ahol ugyancsak öngyilkos merénylő robbantott, majd júliusban a szír határ közelében található Surucban került sor egy több tucat halálos áldozatot követelő terrortámadásra a Kobane újjáépítésében segédkező baloldali fiatalok rendezvényén.
A török köztársaság történetének legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadása három héttel a november elsejére kitűzött választások előtt történt. Idén ez a második törvényhozási voksolás Törökországban, mivel a júniusi választások eredményeként politikai patthelyzet alakult ki. Az országot több mint egy évtizeden keresztül egyedül vezető Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) nem sikerült megszereznie a mandátumok abszolút többségét, így koalíciós kényszerbe került, ám a többi parlamentbe jutott párttal folytatott tárgyalások nem vezettek sikerre, így Recep Tayyip Erdogan török államfő új választásokat írt ki novemberre. A legfrissebb felmérések alapján a választók körében továbbra is fennállnak a negyedévvel ezelőtti pártpreferenciák, amit az ankarai terrortámadás nagymértékben befolyásolhat a közeljövőben.
Mivel a támadók kiléte még nem ismert, rengeteg találgatás látott napvilágot arról, kinek állhatott érdekében a véres merénylet. Ahmet Davutoglu török kormányfő az Iszlám Állam és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) mellett két szélsőbaloldali terrorszervezetet nevezett meg mint olyan csoportosulásokat, amelyek szerinte képesek egy ilyen horderejű terrortámadás végrehajtására. A túlnyomórészt baloldali kötődésű áldozatok miatt valószínűsíthetően nem a szélsőbalos terrorszervezetek állnak a robbantások mögött, akik korábban elsősorban állami és gazdasági célpontok ellen hajtottak végre támadásokat. Sokan a PKK-t látják a merénylet hátterében, ám ez az elmélet több szempontból sem állja meg a helyét, amennyiben a terrortámadás mozgatórugói mögött racionális szempontokat keresünk. Amellett, hogy számos kurd politikus és értelmiségi vett részt a szombati tüntetésen, a demonstráció célja – a béke vagy legalábbis a fegyverszünet – jelenleg éppen a PKK érdekében áll. A kurd gerillák pozícióit ugyanis komolyan megtépázta a török rendvédelmi szervekkel és a hadsereggel lassan három hónapja tartó harc.
A Davutoglu által említett szervezetek közül talán az Iszlám Állam remélheti a legnagyobb hasznot az ankarai merényletből, hiszen a szombati terrortámadás csak még mélyebbre rántja Törökországot a nyár óta kibontakozó erőszakspirálban. Korai lenne azonban bármelyik lehetőséget végérvényesen leírni vagy épp tényként kezelni. Mindemellett érdemes még számításba venni azt a lehetőséget is, hogy akár egy, a fenti csoportokon kívüli szereplő áll a robbantások hátterében. Az elkövetők kilététől és motivációjától függetlenül Törökország rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Erős társadalmi összefogásra és elszánt politikai akaratra lesz szükség ahhoz, hogy az ország közélete az elharapódzó erőszakhullámból kitörve újra az utóbbi években megszokott békés mederbe találjon vissza.