Kevés olyan szegény ember él a világon, mint Japán egységének szimbóluma, a császár. Neki ugyanis egyáltalán nincs tulajdona, mindene az államé, még a rajta levő ruha és a gyerekei fotói is csak a nép jóvoltából léteznek, cserébe azért, hogy ellátja az országot egyesítő feladatot. Akihito császár pedig olyan korban ült a Krizantém trónra, amikor a régi erkölcsök már meglazultak, az új korszak vívmányai betörtek a japánok otthonaiba, neki viszont stabilitást kellett adnia az országnak az új korszakban.
A Gergely-naptár szerint Akihito császár 1989. január 8-án kezdte az uralkodást, innentől számítják a Heiszei-korszak első évét, ahogy az év első hét napja még az azt megelőző korszak, a Sóva 64. éve volt. A Sóva a jelenlegi uralkodó elődjéhez, Hirohito császárhoz köthető, akinél egyetlen elődje se ült a trónon hosszabb ideig, és egyetlen másik császár se volt kénytelen aláírni egy olyan dokumentumot, amely gyakorlatilag isteni méltóságát megnyirbálja.
Hirohito – vagy ahogy a hagyomány szerint halála után átnevezték, Sóva – császár a világháborús bukást követően a trónon maradt, hogy összetartsa az országot. Fia, Akihito pedig egy isten fiaként született, de tökéletesen betölti a rá kiosztott feladatot. A Sóva-korszak második felének dinamizmusa, a japán gazdasági csoda a múlté, a Heiszei nem is erről szólt, de ez nem jelenti azt, hogy a császári ház fénye megkopott volna.
A korszakok megnevezése Japánban párhuzamos naptári rendszert alkotott, amelyet mind a mai napig hivatalos és magánúton is használnak. A fiatalok körében ma is dívik, hogy születési idejüket röviden Heiszeiként említik, arra utalva, hogy a mostani korszak szülöttei, vagyis 1989. január 8-át követően látták meg a napvilágot. A korszak neve és évszáma (jelenleg Heiszei 28-at írunk, pontosabban írnak a japán hivatalok) megjelenik az állami dokumentumokon, a személyi igazolványokon, a tb-kártyákon, a jogosítványon. 1950-ben egy javaslat azt indítványozta, hogy szüntessék meg az idejétmúlt rendszert.
A háborús vereség miatt nem lehetett tudni, hová fog vezetni a császári hatalom visszaszorulása, ám egy 1979-es felmérés azt mutatta, hogy a japánok 87,5 százaléka a korszakrendszert mindennapi életében is használja, így a megszüntetés helyett inkább megerősítették, törvénybe foglalták a védelmét. A korszaknak szellemi szerepe is van, a közéleti személyiségeket azonosítják a korszakkal, így nemrég Ohasi Kjószen tévés műsorvezető és politikus halálakor az öregek mélyeket sóhajtozva siratták a Sóva-korszakot, amelynek jellegzetes arcai egymás után halnak meg.
A japán császárral kapcsolatos kérdések azonban nagyon érzékenyek, minden téma tabunak számít, amely azzal foglalkozik, hogy meddig tart még az uralkodás. Az általános elképzelés szerint ennek kizárólag akkor van helye, ha gyászidőszak van, azaz ténylegesen meghalt a császár, s egészen addig tarthat az erről szóló elmélkedés, amíg az új éra el nem kezdődik, ez pedig konkrétan egy nap. Ezért azt se lehet tudni, hogy Akihito császár valóban tervezi-e a lemondását, s azt se, mi történne a japán adminisztrációval egy ilyen helyzetben.
A programozók egy része aggódik az esetleges lemondás miatt, hiszen vélhetően egy napjuk lenne arra, hogy az összes számítógépes rendszert átállítsák a Heiszei megfelelő évéről a még nem ismert új korszak első évére. Épp az érzékeny téma miatt a korszak nevét csak akkor lehet megtudni, ha a császári udvartartás azt kiadja az uralkodó halála vagy esetleges lemondása után. Az új korszak új ünnepnapot is jelent a császár születésnapja miatt, a régi ünnep pedig megszűnik. Kivételt képez a Sóva császár születésnapja, amelyet ma is megtartanak.
A világtól távol
Egyetlen pillanatig sem kétséges, hogy a jelenlegi éra végével Naruhito koronaherceg ül fel a Krizantém trónra. A császári utódlás rendszere nagyon szigorúan kőbe van vésve, jó előre tudni lehet, hogy a császári ház hercegei milyen úton haladnak tovább. Naruhito herceg esetében a problémát felesége jelenti, Maszako koronahercegné ugyanis a hivatalos megjelenései számából következtethetően nem tud könnyen azonosulni a rá rótt szereppel. Állítólag több mint tíz éve pszichológiai kezelés alatt áll. Tavaly novemberben 12 év után vett részt először egy nyilvános fogadáson, de rövid idő után távozott. Elemzők szerint nem tudni, Maszako hercegné alkalmas lenne-e a császárnéra háruló feladatok teljesítésére.