Az Európai Unió vezetői azt találgatják: Görögország felkészült-e arra, hogy megálljon a saját lábán, miután augusztusban kifut az ország 86 milliárd euró értékű segélyprogramja. Azt, hogy valami pozitív dolog fog történni, a hétvégén elég világosan a világ tudomására hozta Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter, nevezetesen hogy Görögország az euróövezet tizenkilenc pénzügyminisztere szerint is eleget szenvedett már.
A figyelem most már inkább az Alexisz Ciprasz (képünkön) vezette athéni kormánynak a program utáni tervei és egy jelentős adósságelengedés felé fordulhat. Gramegna közölte: a gazdasági válság hatásai elleni harc nyolc éve után most minden lámpát zöldre állítottak, hogy lezárják Görögország és az euróövezet közös történetének ezt a nehéz fejezetét.
Athén 2010 óta – annak érdekében, hogy elkerülje a pénzügyi válság nyomán fenyegető államcsődöt – összesen 260 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott az eurózóna országaitól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól.
A 2015-ben indult harmadik és remélhetőleg utolsó, 86 milliárdos csomag idén augusztusban jár le. A segélyeket folyósító Európai Stabilitási Mechanizmus szerint azonban a hellének még mintegy 332 milliárd euró államadósság terhét nyögik, ami nem kevesebb, mint a bruttó hazai termék 180 százaléka. Gramegna szerint a görög gazdaság kielégítően teljesít, a költségvetés elsődleges – azaz adósságszolgálat nélküli – többlete nagyobb, mint a hitelezők által korábban megszabott, nagyon magas küszöbérték.
Mario Centeno, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke egyidejűleg azt mondta, hogy az illetékes szervezetek fokozott ellenőrzési mechanizmuson dolgoznak a Görögország segélyezése utáni időkre, illetve a reformok folytatására irányuló erőfeszítések támogatására a program utáni években. Ennek azért van jelentősége, mert Athén jelezte: nem igényel egy negyedik segélycsomagot.
A görög segélyprogram befejezéséről és a középtávú adósságenyhítési intézkedésekről előreláthatólag a júniusi EU-csúcson döntenek.