Donald Trump győzelmét követően nagy a bizonytalanság az Egyesült Államokkal szövetséges országok vezetői körében. A leendő elnöknek a kampányban tett kijelentései jelentős változásokat vetítenek előre az amerikai külpolitikában, ami a baráti államok szempontjából negatívan befolyásolhatja a kialakult erőviszonyokat Európában és a Távol-Keleten egyaránt. Trump szerint az amerikai hadsereg nyújtotta biztonságot élvező országoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk a kollektív védelem költségeihez.
Imama Tomomi japán védelmi miniszter szerint azonban éppen eleget fizetnek Washingtonnak.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy évente közel kétmilliárd dollárral járulnak hozzá a Japánban állomásozó amerikai haderő fenntartási költségeihez. Az újságírói kérdésre, miszerint Tokió hajlandó lenne-e megemelni az összeget, kitérő választ adott. A határozott kijelentés ellenére a japán kormány igyekszik közeli kapcsolatokat kiépíteni az új elnökkel.
Abe Sinzó miniszterelnök jövő csütörtökön New Yorkban találkozik Donald Trumppal, hogy a két ország közötti kapcsolatok jövőjéről tárgyaljanak. Aggodalomra azonban vélhetően semmi ok. A megválasztott elnök egyik közeli, neve elhallgatását kérő tanácsadója a Reutersnak nyilatkozva elmondta, hogy Trump számít Japán szövetségére Kína visszaszorítása kapcsán, és szeretné, ha Tokió aktívabb szerepet játszana a távol-keleti régióban.
Egyes elemzők szerint az Obama által elindított, Ázsia felé fordulás politikája kiteljesedhet Trump elnöksége alatt. Az európai szövetségesek közül többen attól tartanak, hogy ez a fordulat, valamint az új elnök Moszkva-barát megnyilatkozásai kiszolgáltatott helyzetbe hozhatják a keleti NATO-tagállamokat. Az Európai Unió legnagyobb országai szorosabbra vonnák az együttműködést a védelempolitika területén, hogy ezzel próbálják ellensúlyozni az észak-atlanti szövetség lehetséges meggyengülését.
A védelmi és külügyminiszterek jövő heti tanácskozóján napirendre kerül egy „védelmi Schengen” névre keresztelt stratégiai javaslat, amely csökkentené Európa függőségét a kontinensen állomásozó amerikai alakulatok nyújtotta védelmi garanciától. Az indítvány támogatói szerint ez együttműködés nem ásná alá a NATO szerepét, és évente több tízmilliárd euró megtakarítást jelentene a tagállamoknak.
A takarékoskodás azonban nem a legjobb stratégia. A NATO 25 európai tagállama közül jelenleg csak négy éri el a katonai szövetség által ajánlatosnak tartott védelmi költségvetés mértékét.