Oroszország sem a Déli Áramlat, sem a Török Áramlat gázvezeték építéséről nem mondott le, Moszkva mindössze az Európai Bizottság egyértelmű és világos állásfoglalására vár – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban. A megjegyzés azon a sajtótájékoztatón hangzott el újságírói kérdésre, amelyet eredetileg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök moszkvai látogatása alkalmával tartottak, s amelyen szóba került orosz cégek részvétele Izrael tengeri gázkészletének kiaknázásában. – Igaz, hogy vannak bizonyos politikai nehézségek Törökországgal is a Fekete-tenger alatti gázexportunk vonatkozásában, de végérvényesen egyik projektet sem száműztük terveinkből – hangoztatta Putyin.
Viktor Zubkov, a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat igazgatótanácsának elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az orosz kormány és az államfő az Európai Unió tagállamaival igyekszik megállapodni olyan, a Fekete-tengeren keresztül húzódó gázvezeték megépítéséről, amelyen orosz földgázt szállítanának Dél-Európába. Ez téma lesz azokon a tárgyalásokon is, amelyet a jövő heti szentpétervári gazdasági fórumon meg fognak vitatni Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével. Zubkov megítélése szerint az orosz hatóságoknak és vállalatoknak az unióval folytatott kitartó és megfeszített munkája eredményre vezethet. A fő kérdés annak eldöntése, hogy melyik az a harmadik ország – vagy melyek azok a harmadik országok –, ahol az Oroszországból induló és a Fekete-tenger alján futó gázvezeték a felszínre bukkan, és eljut Görögországig.
A Déli Áramlatról szóló diskurzus még 2014 végén szakadt meg, mivel az Európai Unió versenypolitikai szempontból ellenezte a projektet, s emiatt az uniós résztvevő tagállamok kénytelenek voltak kihátrálni belőle. Történt pedig mindez azután, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet, s a Nyugat gazdasági szankciókkal sújtotta Moszkvát az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Török Áramlat megépítéséről szóló tárgyalásokat pedig tavaly novemberben fagyasztották be, miután egy török vadászrepülő lelőtt egy orosz Szu–24-es harci gépet a török–szíriai határon.
Putyin egyébként már májusban békülékeny hangot ütött meg a kérdésben, amikor athéni látogatása során a Kathimerini című napilap hasábjain pedzegette, hogy még napirenden tartja az Oroszországból az EU-ba irányuló energiaszállítás alternatív útvonalának számító vezetékek létesítését. Mint mondta, a Gazprom 2006 óta szorgalmazza a Déli Áramlat projektet, s Moszkva is támogatja az Európa energiaellátásának diverzifikálását és biztonságosabbá tételét célzó törekvéseket. Az orosz–görög energetikai kapcsolatok egyébként problémamentesek, a jelenlegi gázszállítási egyezményt 2026-ig meghosszabbították, s februárban a Gazprom szándéknyilatkozatot írt alá az olasz Edison és a görög Depa céggel a két országba történő gázszállításról a Fekete-tenger alatt, harmadik országon át.
Kijev Számít a szállítások felújítására
Az ukrán Naftogaz levélben kérte az orosz Gazpromtól a földgázszállítás felújítását – jelentette be Alekszej Miller, az orosz gázipari holding vezérigazgatója. Kilenc hónapról van szó, 2016 második feléről és 2017 első negyedévéről. Ukrajna 2015 novemberében állította le az orosz gázbehozatalt és szükségleteit az EU-ból származó tranzitgázból fedezte. A napi fordított gázszállítás Európából azonban júniusban májushoz képest mintegy a hatodára, áprilishoz képest a tizenhetedére esett vissza.