Továbbra is biztonságos és stabil Bajorországot ígért, illetve Európa erősítését és a populisták leküzdését tűzte a zászlajára Markus Söder, a gazdasági erejét tekintve második legjelentősebb német tartomány miniszterelnöke a vasárnapi bajor választások előtti kampányban.
Ám ha a felmérések legalább részben megbízhatók, akkor pártja, a pár évet leszámítva mindig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) történelmi visszaesés elébe néz: a voksok öt évvel ezelőtt megszerzett 47,7 százaléka helyett ezúttal 33-34 százalékkal kell majd beérnie.
Noha a pártelnökként továbbra is a szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer által vezetett CSU igyekezett nemcsak megőrizni, hanem – feszületek kihelyezésével, az iszlámtól való távolságtartással és szigorúbb migrációs politikával – hangsúlyozni is a konzervatív-keresztény jellegét, a felmérésekből az derül ki: nem a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) felé pártoltak el a szavazói.

Koalíció vezetheti a német tartományt, de kérdéses, kik lesznek a partnerek
Fotó: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas
Egy évvel ezelőtt a CSU még 41 százalékon állt, az AfD pedig ugyanúgy 10-11 százalékon, mint ma, és amellyel most debütálhat a müncheni tartományi gyűlésben. Eközben a legnagyobb ellenzéki párt, a Zöldek 12 százalékról 19-re erősödött. A szociáldemokraták (SPD) 12 százalékra számíthatnak a közvélemény-kutatók szerint, egy-két százalékpontot veszítve tavaly októberhez képest. Natascha Kohnen, az SPD listavezetője a héten élesen kikelt mind a CSU, mind pedig a Zöldek ellen; mint fogalmazott, az SPD az egyetlen párt, „amely nem fekszik máris az ágyban Söderrel”.
Münchenben ugyanis most kénytelen-kelletlen azzal szembesülnek: ritka módon koalíciós kormány irányíthatja a második legnépesebb, 13 milliós német tartományt. De milyen? – ez már fogós kérdésnek ígérkezik. A kétpárti felállások közül számszakilag csak a CSU–Zöldek együttműködésről látszik, hogy biztosan többsége lenne majd, de a Mannheimi Európai Társadalomkutató Központ elemzése szerint a 38 kampánytémából 23-ban eltér egymástól a két párt álláspontja, különösen a migrációs és belügyekben.
A Zöldek bevándorláspárti tömörülés, míg Södert azzal gúnyolja Dél-Németország vezető lapja, a liberális Süddeutsche Zeitung egyik szatírája, hogy a kormányfő legszívesebben a „bajor–német határt” is lezáratná. De vannak más feszültségpontok is. Edmund Stoiber – aki korábban 14 éven át volt sikeres CSU-miniszterelnök – egy minapi interjúban arról beszélt, a többi között a környezet- és energiapolitikai különbségek miatt is nehezen tudja elképzelni a koalíciót az ökopárttal.

Markus Söder biztonságos Bajorországot ígért
Fotó: Reuters
Egyre szigorúbban lépnek fel Németországban például a dízelautók ellen ott, ahol a Zöldek beteszik a lábukat a kormányba, így Stuttgartból fokozatosan ki is tiltják őket januártól. A magyar gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú bajor ipart eközben olyan autógyártók jellemzik, mint az Audi vagy a BMW, amelyeket gyors alkalmazkodásra késztet a dízelek elleni fellépés.
Stoiber azt a véleményét is kifejtette: az országon belüli vándorlást is okolja pártja népszerűségvesztéséért, számos új jövevény ugyanis nincs tisztában a CSU érdemeivel. Az elmúlt tíz évben több mint egymillió főt vonzottak Bajorországba a munkahelyek és a magas életszínvonal.
Így vagy úgy, de a mannheimi kutatóközpont politológusai mindenképp problémás esetnek látják a jövőbeli kormányzást: azok a koalícióváltozatok, amelyekben a pártok elképzelései a legjobban egybeesnek, valószínűtlenek vagy egyenesen lehetetlenek, ezért a CSU–AfD-együttműködést kizárta a bajor kormánypárt.