Kétszázötven nevet tartalmaz az a szombaton közzétett lista, amelyben a Vote Leave (Szavazz a távozásra) nevű kampányszervezet a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését támogató üzleti vezetőket sorol fel. A listán mások mellett szerepel Michael Geoghegan, az HSBC nemzetközi bankcsoport volt vezérigazgatója, Tim Martin, az egyik legnagyobb brit pub- és szállodahálózat, a JD Wetherspoon alapítója, John Moulton, a Better Capital LLP elnöke, David Ross, a Carphone Warehouse Group alapítója, valamint Roger Bootle, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház vezérigazgatója. A Vote Leave-hez csatlakozó gazdasági szakértők megalakítják a szervezet tanácsadó testületét is, amelynek elnöke John Longworth, a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) volt vezérigazgatója lesz. Longworth március elején volt kénytelen távozni a BCC éléről, miután – a kamarai szövetség deklaráltan semleges álláspontjával szembekerülve – a szervezet éves közgyűlésén azt mondta, hogy Nagy-Britanniára „fényesebb kilátások” várnának, ha kilépne az Európai Unióból. A londoni kormány június 23-ára írta ki a népszavazást a brit EU-tagság sorsáról.
A Vote Leave üzleti tanácsának meghirdetett célja az, hogy szembeszálljon a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többségével, akik több megnyilatkozásukban is a brit EU-tagság mellett érveltek. A fő érve az, hogy az EU-előírások hátráltatják a brit üzleti vállalkozások tevékenységét.
A szervezet vezetője szerint a Vote Leave arra akarja ráirányítani a figyelmet, hogy míg az EU a multinacionális cégeknek kedvez, a kisvállalatokkal szemben munkahelyromboló szabályozó gépezetként lép fel. „A munkahelyek, a bérek és a gazdaság növekedésnek fog indulni, ha visszaszerezzük az ellenőrzést” – jelentette ki Matthew Elliott. A Vote Leave több mint ezer kis- és közepes vállalkozást kérdezett meg a kilépésről és a maradásról, s mindössze 14 százalékuk mondta, hogy az EU megkönnyíti nekik a munkaerő-felvételt. Múlt héten viszont a Brit Iparszövetség (CBI) olyan tanulmányt tett közzé, amely szerint az évtized végéig akár százmilliárd font veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges távozása az Európai Unióból. A szerzők kiszámolták, hogy Brexit, azaz a kilépés esetén a nominális bruttó hazai termék (GDP) 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad. Ez becslések szerint 55–100 milliárd font közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.
Ám nem csak az esetleges kilépés okozta befektetői bizonytalanságtól tartanak az emberek, aggasztja őket a szaporodó terrorcselekmények okán növekvő bizonytalanság is. A nemzetbiztonság megingása, a menekültválság és a vég nélküli bevándorlási hullám egyes vélekedések szerint a kilépés felé billentheti a mérleg nyelvét. A brüsszeli támadás napján például bukmékerek 36 százalékra emelték a kilépés esélyét.
Nagy-Britanniának „kétszer is meg kellene gondolnia”, mielőtt esetleg úgy döntene, hogy kivonul az Európai Unióból, mivel az EU a Nyugat erejét biztosító egyik legfontosabb intézmény – írta vasárnap megjelent cikkében David Petraeus, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója a The Sunday Telegraph című lapban. A „négycsillagos” amerikai tábornok kifejtette: meggyőződése, hogy a Brexit komoly csapást mérne az Európai Unió erejére, éppen egy olyan pillanatban, amikor a Nyugat több irányból is támadás alatt áll.