Üzenetértékűnek nevezte a szombati európai uniós csúcstalálkozón részt vevő tagállamok által kiadott nyilatkozatot Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezetője az M1 hírcsatornának adott nyilatkozatában.
A szakértő úgy véli, hogy a távozó Egyesült Királysággal 27 tagúra csökkenő szövetség előre szeretne menni, és ennek érdekében megjelölték azokat a fontos területeket, ahol a jogalkotás útjára lehet lépni. Emlékeztetett: az Európai Unióban egységes álláspont van a tekintetben, hogy a britek kilépése után erősíteni kell a védelempolitikát, egységesíteni kell a külső határvédelmet, valamint fontos foglalkozni a fiatalok munkanélküliségével, a déli perifériákkal és az unió növekedésével.
Ezek a tervek az elmúlt két évben már körvonalazódtak, tette hozzá. Pócza István, a Századvég kutatója szintén az M1-nek nyilatkozva elmondta, hogy a csúcstalálkozó túlmutat a római szerződés 60. évfordulójának megünneplésén. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a britek kiválásával megváltozhatnak az unió erőviszonyai, mivel Németország befolyása növekedni fog. A nyugati és keleti tagállamoknak a közeljövőben egyezségre kell jutniuk a kétsebességes Európa ötletét illetően, hangsúlyozta a szakértő.
A hét végi római csúcson elhangzott beszédek elsősorban a jövő kihívásaira koncentráltak. Az Európai Unió vezető tisztviselői azonban visszatekintettek a szövetség kezdeteire is, és tárgyi szimbólumokkal is igyekeztek kapcsolódni a közösséget létrehozó államférfiak örökségéhez.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tagállamok állam- és kormányfőitől eltérően egy külön tollal írta alá a rendezvény kapcsán kiadott nyilatkozatot. A luxemburgi politikus zsebéből előhúzott írószer egy azok közül, amelyeket 1957. március 25-én használtak a Benelux államok, Franciaország, Olaszország és Nyugat-Németország vezetői, hogy szignójukkal szentesítsék az Európai Unió elődjének tekintett Európai Gazdasági Közösség létrehozását (képünkön).
A korszakalkotó multilaterális megállapodás következtében 1958-tól létrejött a vámunió és az egységes belső piac az alapító tagok között. Ez a gyakorlatban az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását jelenti, noha utóbbi kettő esetében a mai napig jelentős korlátozások vannak érvényben.
Bár az elmúlt évtizedekben többször is megfeneklett az európai integráció, a tagállamok közötti együttműködés mindig meg tudott újulni. Sokan reménykednek abban, hogy a migrációs válság és a britek távozása jelentette nehézségeket is sikerül majd legyőzni.