A szakember szerint legalább három ok állhat a háttérben. Mint kifejtette, a szavazók hajlamosak rejtőzködni, ha úgy érzik, kellemetlen lenne számukra mások előtt bevallani, hogy kire szavaznak. Az amerikai elnökválasztási kampányban számos kellemetlen cikk jelent meg a republikánus jelöltről a mainstream médiában, amelynek hatására sokan érezhették úgy: jobb, ha inkább nem vallják be, kivel szimpatizálnak.
Berkics Mihály a 2009-es magyarországi európai parlamenti választásokat felidézve rámutatott, hogy előtte a Jobbikot nagyon kicsinek mérték a közvélemény-kutatások, aztán a párt végül a szavazatok mintegy 15 százalékát megszerezte. A választás után már a felmérésekben is megjelent ez a tizenöt százaléknál is nagyobb jobbikos tábor, ami valószínűleg azt jelzi, hogy amikor a párt támogatóiban tudatosult, hogy többen vannak, mint gondolták, már nem érezték kínosnak felvállalni az álláspontjukat a kérdezőbiztos előtt.
A közvélemény-kutatások ellentétes eredményének másik oka az lehet, hogy az utolsó felmérések és a szavazás között történt valami, ami megváltoztatta a szavazók preferenciáit. Berkics Mihály szerint előfordulhat, hogy Hillary Clinton lehetséges szavazóit elbizonytalanították a demokrata elnökjelölt elektronikus levelei miatti FBI-nyomozással kapcsolatos hírek.
A magyar szakember szerint a harmadik lehetséges ok, hogy módszertani hiba történt a kutatásokban, ami viszont azt jelenti, hogy sok cég egyszerre követte el ugyanazt a hibát, hiszen a többség Hillary Clinton előnyét mutatta. Berkics Mihály szerint az egyik eshetőség a rossz mintavétel.
Mint fogalmazott, az ilyen felmérésekkor néhány ezer embert kérdeznek meg, akik kicsiben leképezik azt a sokaságot – nem, életkor, lakóhely, iskolázottság, faji és etnikai hovatartozás tekintetében -, amelynek a véleményét akarják felmérni. „Ha itt elrontanak valamit, tehát valamelyik csoportból túl kevés vagy túl sok embert kérdeznek meg, az akár erősen torzíthatja az eredményeket” – mutatott rá a szakember.
technikai és tartalmi okai vannak az eredmény félremérésének
Közvélemény-kutatási szakemberek szerint technikai és tartalmi okai is vannak annak, hogy az előzetes felmérések rosszul prognosztizálták az amerikai elnökválasztás eredményét. A választás előtt a kutatók többsége a demokrata párti Hillary Clintont jósolta győztesnek, ezzel szemben a republikánus párti Donald Trump nyert.
Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója szerdán az MTI megkeresésére elmondta, a közvélemény-kutatóknak az Egyesült Államokban fokozódó problémát jelent a reprezentatív mintavétel. A választókat elsősorban telefonon kérdezik meg, amitől az emberek egyre inkább elzárkóznak, az elmúlt tíz-húsz évben drámaian csökkent a válaszadási hajlandóság világszerte, így Magyarországon is. Ez összefügg a mobiltelefonok elterjedésével is, azokon ugyanis látni a hívó fél számát, és ha az nem ismerős, akkor az emberek gyakran nem is veszik fel. A személyes megkeresésen alapuló interjúk sokkal megbízhatóbbak – jegyezte meg.
Szerepet játszhat az is, hogy a kutatók nagyon biztosra akarnak menni, ezért egyre bonyolultabb matematikai, statisztikai módszereket alkalmaznak, amelyek azonban néha túl kifinomultak, és emiatt akár visszájukra is fordulhatnak – tette hozzá.
Emellett vannak tartalmi okok is, ugyanis az emberek egy része igyekszik valamilyen vélt vagy valós társadalmi elvárásnak megfelelni. Sokan például azért mondhatták, hogy Hillary Clintonra szavaznak, mert úgy érezték, az a politikailag korrekt, ha egy női elnökjelöltet támogatnak, aztán a szavazófülkében mégsem rá voksoltak – magyarázta Hann Endre.
Mindezeken túl pedig feltűnően sokan voltak azok, akik csak az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavaznak, így a döntésüket nem lehetett előre látni – közölte a Medián igazgatója.
Szemben az elitmédia képviselte elitvéleménnyel
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint abban, hogy a közvélemény-kutatók zöme Hillary Clintont jósolta győztesnek, annak is szerepe volt, hogy „nagyon kevésen múlott ez a választás”, márpedig ezek a felmérések nem tűpontos, hanem egy bizonyos hibahatáron belüli eredményt kínálnak.
Ráadásul a helyi sajátosságok miatt nem az országos, hanem az egyes szövetségi államokban elért eredmény számít, jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy – a 2000-es elnökválasztáshoz hasonlóan – a vesztesnél kevesebb szavazattal szerezte meg az elektori helyek többségét a győztes.
Hozzátette: az utóbbi évek több választása kapcsán is megmutatkozott, hogy – szemben az elitmédia képviselte „elitvéleménnyel” – sok szavazó elhallgatja valódi szándékát, majd elmegy és voksol, ennek a trendnek pedig a közvélemény-kutatók a legfőbb kárvallottjai.
Mint mondta, ez a tendencia volt megfigyelhető tavaly Nagy-Britanniában vagy a legutóbbi görög parlamenti választáson, akárcsak a skót függetlenségi vagy a Brexit-népszavazáson, és ez a jövőre nézve is figyelmeztető jel lehet.