Brüsszelnek perspektívát kell felmutatni a Keleti Partnerség azon országai számára, amelyek ambiciózusak és már teljesítették az EU-val szemben vállalt kötelezettségeiket – hangsúlyozta tegnap Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter Varsóban, a visegrádi csoport (V4) és a Keleti Partnerség programban részt vevő hat kelet-európai ország – Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – külügyminisztereinek tanácskozása után. Lajcák szerint a V4-eknek a Keleti Partnerségről szóló novemberi brüsszeli csúcstalálkozó előtt arra kellene törekedniük, hogy a programot az EU-ban kiemelten kezeljék. Hasonlóan nyilatkozott Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos, aki a kelet-európai térség stabilitása szempontjából fontosnak nevezte az EU-t és a kelet-európai országokat összekötő, jól működő közúti, energetikai és informatikai hálózat kiépítését, és európai missziónak minősítette azt, hogy az EU-t „a jólét övezete” vegye körül. Elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozó előtt az EU részéről már húsz konkrét, 2020-ig megvalósítandó célkitűzést fogalmaztak meg. Megemlítette többek között a Kínával közösen kezdeményezett fejlesztési projekteket.
A külügyminiszterek gyorsabb integrációs útvonalat sürgettek
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy vélekedett, a Keleti Partnerség programja módosításra szorul amiatt, hogy a térségben az ukrán válság miatt a helyzet nem javul, hanem romlik. Egyúttal hangsúlyozta: a Keleti Partnerség az EU számára az egyetlen eszköz a keleti szomszédság területén folytatott politikájában.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter megerősítette: a Keleti Partnerség fontos szerepet játszik abban, hogy az EU keleti szomszédsága stabil legyen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sajtóértekezleten a Keleti Partnerségben részt vevő országok „gyorsabb integrációs útvonalát” tartotta szükségesnek, valamint rugalmasabb hozzáállást szorgalmazott az EU részéről. Az MTI beszámolója szerint megerősítette: a júliusban kezdődő magyar V4-elnökség Közép- és Kelet-Európa közlekedési és energiarendszereinek összekötésére fog koncentrálni, három fő célkitűzése az Azerbajdzsán és az EU között kötendő, az azeri gázszállítást elősegítő keretszerződés aláírása, a kínai Egy övezet – egy út elnevezésű stratégia felhasználása az infrastrukturális fejlesztésekben, valamint a magyar–román és a magyar–horvát gázösszeköttetések kétirányúvá tétele.
