Az ukrán nemzetbiztonsági tanács tegnapra virradóra tartott ülésén – Petro Porosenko államfő támogatásával – arról döntött, kezdeményezi a parlamentnél a hadiállapot 60 napra szóló bevezetését, de Porosenko később már harminc napra érvényes intézkedésekről beszélt.
A hétköznapi életben számtalan szigorítást és korlátozást eredményező állapot ráadásul további időszakra is meghosszabbítható. Porosenko szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta, a hadiállapot bevezetése nem jelent „hadüzenetet”, s országa senkivel sem akar háborúzni.
A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be, szögezte le. Azt is elmondta, mindez nem jelent azonnali mozgósítást, csupán az első vonal tartalékosait kell készenlétbe helyezni.
A hadiállapot életbe léptetéséről szóló törvény 24 pontot tartalmaz. Például egyelőre nem tarthatnak választásokat, nem kezdeményezhető népszavazás, nem módosítható az alkotmány, tilos tömegrendezvényeket szervezni, pártok, civil szervezetek tilthatók be, korlátozható a sajtó működése, kijárási tilalmat rendelhetnek el, a katonakötelesek esetében tilos a lakhelyelhagyás, ukrán és külföldi állampolgároktól egyaránt megtagadható a határon való be- és kilépés, az önkormányzatok feladatköreit az elnök alá rendelt speciális katonai közigazgatási irányítás veszi át.
Ugyanakkor az a parlament külön döntésétől függ, hogy a 24 pontból melyeket rendelik el, mint ahogyan az is, hogy az ország mely területeire vonatkoztatják a hadiállapotot.
A hadiállapot elrendelését érdekes megvilágításba helyezi a március végi elnökválasztás időpontja. Az elnöki adminisztráció előtt tegnap tüntettek azért, hogy ha be is vezetik a hadiállapotot, a választások időpontját ne módosítsák, azt minden körülmény közepette tartsák meg. Ugyanezt javasolta több politikus is, köztük Oleg Ljasko, a Radikális Párt elnöke és Viktor Baloga, Kárpátalja egyik legbefolyásosabb politikusa is.
Eközben a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényeltek a tengerre.
Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, valamint az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatot. A szorosnál az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment egy ukrán hadihajónak, amely – két másik hajó kötelékében – az odesszai kikötőből az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartott.
Az incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB határőrsége tüzet nyitott a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra, és kijevi adatok alapján hat, moszkvai közlés szerint három ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom ukrán hajót orosz különleges egységek szállták meg, majd elvontatták.
Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont állítja: ukrán provokációról van szó. Huszonhárom fogságba esett ukrán tengerészről tudni, Porosenko felszólította az orosz hatóságokat, azonnal engedjék szabadon az ukrán egyenruhásokat, és szolgáltassák vissza a hadihajókat, valamint fizessenek kártérítést.
Az EU és a NATO, valamint Berlin önmérsékletre szólította fel a feleket, az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze. Porosenko és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megállapodott az Ukrajna–NATO-bizottság rendkívüli összehívásáról.
– A magyar kormány kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – derült ki Orbán Viktor kormányfőnek az atv.hu tegnapi kérdésére adott válaszából.