CSEH LAPOK: NEM A BRITEKNEK, A KONTINENTÁLIS EURÓPÁNAK KELL ELGONDOLKODNIA
A cseh lap a legrosszabbnak azt tartja, hogy míg a britek most a B-tervről fognak tárgyalni, a kontinentális Európának semmiféle jó terve sincs a jövőről.
A Lidové Noviny című konzervatív lap szerint nincs semmi vész. A legoptimistább forgatókönyv az, hogy Nagy-Britannia olyan státust szerez, mint Norvégia vagy Svájc: ezeregy szállal Európához kötve, de formálisan mégis kívül lesz.
Míg a britek tudják, mit akarnak, Európa válasza a brit döntésre egyelőre csak alakulófélben van – mutatott rá az újság.
Osztrák lapok: az uniónak újrakezdésre van szüksége
A Der Standard című liberális újság kommentárja szerint a britek kilépése után az unió elvesztette jelentőségét. A szerző úgy véli, hogy az államközösség nem csupán egy tagországot veszített el, hanem megkapta a számlát a veszteségekért és a válságokért, amelyekből semmilyen vagy nem elegendő következtetést vont le. Ugyan az Európai Unió az utóbbi időben számos új tagállamot vett fel, azonban nagyon keveset foglalkozott saját belső szervezetével. Megállapítja, hogy mindez hitelvesztéshez vezetett, és Brüsszelre „bürokráciaszörnyként” tekintenek már.
Emlékeztet, hogy nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Ausztriában is vannak hasonló uniószkeptikus tendenciák, és megállapítja, hogy ugyan az Osztrák Szabadságpártot vezető Heinz-Christian Strache még nem akar szavazást a kilépésről, azonban „ez gyorsan változhat”.
A konzervatív Die Presse vezércikke szerint a Brexit kapcsán nemcsak Európáról és az unióról kell beszélni, hanem a demokrácia szabályairól és az elitről is. A főszerkesztő, Rainer Nowak által jegyzett írás szerint az első reakciók szerint Nagy-Britanniának, az uniónak és még az osztrák kormánynak is változtatnia kell, csupán az „eredmény felett éljenző” jobboldali populisták nem akarnak semmit sem másképpen csinálni.
A Kurier című független lap vezércikkében az olvasható, hogy a britek terv nélkül menekültek az unióból, hiányoznak azok a politikusok, akik az ország jövőjén dolgoznak. Az írás szerint nehéz idők jönnek a britek és Brüsszel számára is, hiszen most kell tisztázni a feltételeket. A lap főszerkesztője, Helmut Brandstätter által jegyzett írás szerint a „vak és süket” uniós politikusok ugyanolyan hibásak a jelenlegi válságért, mint amennyire a „felelőtlen populisták”, akik úgy tettek, mintha lenne megoldásuk Európa számos problémájára.
A lap másik cikke szerint a Brexit súlyos vereség az unió számára. A szerző szerint Brüsszel a saját támogatói szerint is „arrogáns” lett, és eltávolodott az emberektől. Ezt a rendszert leginkább Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke testesíti meg – közölte a lap.
Olasz lapok: dominóhatás következhet be Európában
Vezércikkében úgy fogalmazott, hogy „a történelem nem halad mindig előre, néha megáll, máskor visszafele tart, és Londonban jó nagyot ugrott hátra”.
Az újság által megkérdezett Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter szerint „bekövetkezett az, amire gondolni se mertünk”. Hangsúlyozta, hogy a Brexitnek inkább a politikai, semmint a pénzügyi következményei aggasztják, mivel a brit népszavazás „lökést adott Európa felbomlásához”. A Corriere értesülései szerint kockán forog Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének posztja.
Az újság megjegyezte: a római kormánynak megkönnyebbülést jelent, hogy az olasz alkotmány értelmében ilyen népszavazást Olaszországban nem lehet tartani.
A Corriere az EU-ból való kilépés dominóhatásától „kísértett” tagállamok között említi Magyarországot is.
Nagy-Britannia „meglékelte” Európát – írta a balközép La Repubblica, amely a Brexit olasz belpolitikai következményeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy a következő európai „omlás” Olaszországban következhet be, ha az őszi olasz alkotmányos népszavazáson a Matteo Renzi vezette kormány megbukik.
Az újság szerint a Brexit után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt győzelme sem tűnik már lehetetlennek.
Az IlSole24Ore című gazdasági napilap a „populista áramlatok Európájáról” cikkezett, idesorolva a migrációs kvótákról rendezendő magyar népszavazást is.
Lengyel lapok: kockázatos a döntés, de növekedhet Varsó jelentősége az EU-ban
A cikk szerzője, Michal Szuldrzynski szerint mindazonáltal a Brexit után a mainál nagyobb lehet Lengyelország jelentősége az Európai Unióban, amennyiben Varsó aktívan bekapcsolódik az EU jövőjéről szóló vitába. Nem kizárt az a forgatókönyv, hogy az EU az euróövezetre csökkenti a tagállamok körét, ezért Varsónak jeleznie kellene: kész az euró bevezetésére. Amennyiben a kormány nem így dönt, mindent meg kell tennie, hogy Lengyelország mégis bekerüljön az unió „kemény magjába” – véli a napilap kommentátora.
A WSieci című konzervatív hetilap kommentátora úgy vélekedett, Varsó elveszíti szövetségesét „az uniós szklerózis elleni harcban”, a tagállamok között megindul a küzdelem a befolyásért, a súlypont még jobban Párizs és Berlin felé tolódik el. Lukasz Warzecha szerint „az apokaliptikus forgatókönyvek mégsem válnak be”, London elrendezi az EU-val való viszonyát, bár pesszimista forgatókönyv szerint „az euroföderalisták megpróbálják keresztülvinni beteges ötleteiket”.
Varsó a Brexit után átvehetné London eddigi szerepét, kiállva „a rugalmas, az állampolgárokat meghallgató, bürokráciamentes” EU mellett – állapította meg a kommentátor.
Román lapok: pozitívumai is vannak a népszavazásnak
A cikk szerzője, Marius Marin Lulea úgy véli, az Európai Unió megerősödik Nagy Britannia távozása után, egyszerűbb lesz a döntéshozatal, nem lesz már kerékkötője az Európai Egyesült Államok megalakulásának, amelyben felértékelődnek a kelet-közép-európai államok, köztük Románia.
Ugyancsak az Adevarulban Gabriel Elefteriu azt fejtegeti: Európa azt aratja le, amit vetett. Az Angliában élő szerző szerint hiba az euroszkeptikusokban az EU-t megsemmisíteni akaró ellenséget látni. A kilépésre voksolók közül sokan inkább azt üzenték: nem ilyen uniót akartunk, és nem mindenáron. Nézete szerint az EU-nak intézményi reformra van szüksége, ha fenn akar maradni, és le kell tennie arról, hogy egy államok feletti szuperhatalommá váljon.
A jobboldali Evenimentul Zileiben Silviu Sergiu azt állítja, hogy a Brexittel csak Oroszország nyer, amelynek még jobban „megnő majd az étvágya”. A brit ellenkezés nélkül Németország még inkább Moszkva felé fogja húzni az Európai Uniót, a kelet-európai országok legnagyobb rémületére, így a migrációs válságtól amúgy is meggyengült unió aligha kerülheti el a szétesést – állítja a szerző.
Kínai lapok: a Brexitnek csak vesztesei vannak, a következmények beláthatatlanok
„Nagy-Britannia egyet lépett hátra, az EU-nak pedig további hanyatlással kell szembenéznie” – sommázza véleményét egyik írásának címében a Global Times című napilap.
Nagy-Britannia kilépése csapás az európai integrációra, és az effajta csapások sosem jönnek jókor – fogalmazott a cikkíró, aki szerint az, ami történt, Európa általános hanyatlásának a következménye. Megállapítja: a „világ központja” a múltban az Atlanti-óceán két oldalát jelentette, ám mára a hangsúly áttevődött a csendes-óceáni térségre. Kelet-Ázsia virágzást, több évtizedes gazdasági fejlődést tud felmutatni, míg Európa mára „a világ múzeumainak és turisztikai célpontjainak központja” maradt.
Európa képtelen a problémáit megoldani, a közvélemény nem lát tisztán és csalódott, a szélsőségek előretörése tapasztalható. A lap szerint a Brexit következményei az Egyesült Államoknak hozhatnak hasznot, hiszen a valuták dominanciáját tekintve egy erős versenytársa gyengül meg, politikailag pedig könnyebb lesz számára Európa befolyásolása.
Az cikkíró úgy értékeli, hogy a brit nemzet a döntésével elzárja magát a külvilágtól.
A China Daily című angol nyelvű napilap írása szerint Európa hatalmas kihívások előtt áll, az EU-ban egyébként is különleges státuszt élvező britek nemet mondtak még az „egy unió, két rendszer” elvére is.
A szerző, aki a populista politikai erők megerősödését látja, úgy véli, tartani lehet egyfajta dominóhatástól, amely nem feltétlenül a kilépések sorát indíthatja el, hanem olyan helyzetet hozhat, amelyben a tagországok különleges igényekkel bombázzák Brüsszelt, azzal fenyegetve, hogy azok nem teljesítése esetén ők is távoznak.
Egyelőre nem tudni, hogy az EU szolidaritását és magabiztosságát gyengítő lépés milyen hatással lesz a globális pénzpiacokra és a gazdasági növekedésre – jegyezte meg a China Daily elemzője. Az elmúlt, válsággal terhelt évek során tanúsított politikusi, piaci, média- és közvéleménybeli reakciók ismeretében ugyanakkor arra számít, hogy legalábbis rövid távon az instabilitás lesz a jellemző. Erre – jegyezte meg – a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie.
A kínai médiában több írás is foglalkozik a Brexit Kínára gyakorolt várható hatásaival, illetve a Kína és az Egyesült Királyság nélküli EU közötti viszony jövőbeni alakulásával. A szerzők azt az igényt közvetítik, amely a „pragmatikus” együttműködés irányába vinné a kétoldalú kapcsolatokat. Kína tehát arra használná fel az alkalmat, hogy még szorosabbra fűzze gazdasági, kereskedelmi kapcsolatát – ha lehet – egy, a saját ügyeiben magabiztosan eljáró, integrációját folytató unióval.
Az izraeli kormányzat David Cameront siratja, de nem ejt könnyeket a kilépés miatt
Az izraeli lapok elemzései szerint a jelenlegi kormányzat számára nem hátrányos a britek távozása és az EU meggyengülése, és ezért a vezető politikusok nem nyilatkoztak a Brexitről, miközben meleg szavakkal méltatták David Cameron távozó brit kormányfőt.
A Háárec című újság elemzője szerint a népszavazással Cameron eggyel több politikai játszmát játszott a kelleténél, és ezzel Európában elszigeteli, gazdaságilag veszélyezteti, valamint amerikai függésbe sodorja országát.
A ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja szerint az izraeli jobboldalon voltak, akik ünnepeltek a népszavazás eredményei láttán, mert egyik legerősebb és legfontosabb állama nélkül a meggyengült Európa kevésbé tud majd nyomást gyakorolni Izraelre a palesztin békefolyamat és a ciszjordániai terjeszkedés ügyeiben, kisebb csapást jelentenek majd Jeruzsálemet bíráló határozatai.
Az elemző szerint rövid távon Brüsszel az unió belső bajaival és sebeinek nyalogatásával lesz elfoglalva, és kevésbé érdekli majd az Izrael által elutasított új francia békekezdeményezés továbbvitele, hosszú távon pedig Izraelnek több lehetősége lesz a fővárosok között zsonglőrködni, márpedig az egyes országokban külön-külön Jeruzsálemnek kicsit jobb a megítélése, mint az EU központjában.
Ennek megfelelően az ügyben pénteken Izraelben előbb hallgattak a politikusok, majd végül megszólalt Gilád Erdan belbiztonsági miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök, de mindketten csak a leköszönő kormányfőt méltatták, akit Netanjahu egyenesen a zsidó nép és Izrael igaz barátjának nevezett, miközben nem ejtettek szót magáról a Brexitről.
A lap Izrael számára kedvezőnek véli, hogy Nagy Britannia az EU-n kívül is az ENSZ Biztonsági Tanácsának fontos tagja marad, és talán önálló szerephez juthat az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió alkotta közel-keleti kvartettben, kvintetté növelve azt.
Legfontosabb negatív következményt a gazdaság terén várják, mert egy európai gazdasági válság érzékenyen sújtaná Izraelt, melynek legfontosabb külkereskedelmi partnere az EU.