Újabb kísérletet tesznek Svédországban a politikai patthelyzet feloldására: Ulf Kristersson, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője ezúttal a kereszténydemokratákkal hozna létre kisebbségi kormányt. Az ügyben ma tartanak parlamenti szavazást, de már most valószínűsíthető, hogy ismét elbuknak a kormányalkotásra vonatkozó törekvések, ugyanis a politikus elé épp saját, jobbközép politikai szövetségének a tagjai gördítenek akadályt: a Centrum Párt és a Liberálisok is ellenezik, hogy a törékeny együttműködéshez a bevándorlásellenes Svéd Demokraták biztosítsák a külső támogatást.
– Ironikus, hogy a politikai irányvonalak kérdésében teljes az egyetértés közöttünk. Csupán abban nem tudunk megegyezni, hogy végre tudjuk-e hajtani őket – idézte a Reuters a blokkon belüli helyzetről nyilatkozó Kristerssont, aki arról is beszélt: tisztában van vele, hogy a felvázolt kisebbségi koalíció jó eséllyel nem kap támogatást a Riksdagban. A mai voksolást egyébként a szintén Mérsékelt Párthoz tartozó házelnök, Andreas Norlén nyomására hozzák tető alá, aki egyre türelmetlenebbül próbálkozik véget vetni az ország történetének leghosszabb kormányalakításának.
Svédországban szeptember kilencedikén tartottak parlamenti választásokat, amikor is egyik vezető pártszövetség, az említett Mérsékelt Párt, illetve a szociáldemokrata blokk sem tudott elsöprő parlamenti többséget szerezni. A Stefan Löfven miniszterelnök vezette baloldali tábor a 349 fős törvényhozásban 144 képviselői helyet nyert el, eggyel többet, mint a jobbközép szövetség, míg a Svéd Demokraták 62 parlamenti mandátumhoz jutottak.
A voksolás óta Kristersson és Löfven egy-egy alkalommal már kapott kormányalakítási megbízást, de egyikük sem jutott eredményre – nagyrészt amiatt, mert a Svéd Demokratákat valamennyi politikai erő szalonképtelennek tartja. Kristersson most az arany középutat keresi, és igazi politikai garanciák nélkül nyerné meg magának a bevándorláselleneseket, írta a Reuters szakértője.
Az idő márpedig szorít: amennyiben négy próbálkozás után sem sikerül kormányt alakítani, akkor – Svédország történetében először – új választások kiírására kerül sor. Carl Bildt egykori svéd miniszterelnök és külügyminiszter a Twitteren ezt úgy kommentálta: az újabb voksolás csak elriasztaná a szavazókat, arról nem is beszélve, hogy az alacsony részvételi arány megint patthelyzetet teremtene.
A demokráciába vetett hit mellett egy másik gyakran emlegetett szempont, hogy a skandináv államnak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia: a megismételt választások körülbelül négyszázmillió koronába (több mint tizenkétmilliárd forintba) kerülnének.