Április 30-án ugyan befejeződött az ország keleti régiójában ATO-ként elhíresült terrorellenes akció, de a háborúnak közel sincs vége. Az új hivatalos elnevezés: egyesített erők művelete. A Petro Porosenko elnök által aláírt törvény jogi alapot biztosít a hadsereg részvételére a Donyeck és Luhanszk megyékben zajló fegyveres műveletekben, ahol eddig „papíron” csak belügyi műveletek zajlottak.
Ezt megelőzően február végén életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény, amely Oroszországot agresszor, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területekké minősítette. Kijevnek a Donyec-medencével kapcsolatos lépései egy új háború előkészítésére hasonlítanak, közölte az orosz külügyminisztérium.
Miközben szokás szerint folyik az egymásra mutogatás, május első napjaitól valóban megélénkültek a harcok. A kelet-ukrajnai helyzet eszkalációja miatt a múlt héten haladéktalanul a háború sújtotta régióba utazott Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziójának első vezetőhelyettese, és ott járt Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja is. Utóbbi csak a frontvonal ukrajnai ellenőrzésű részein tájékozódott, ami után megállapította: ugyan az ott élők szinte kivétel nélkül oroszul beszélnek, de mégis Ukrajna kötelékében maradnának.
Nincs pontos adat arról, hányan estek el a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban az elmúlt négy év során. A hivatalos közlés 3300 katonai áldozatról szól, mármint csak kijevi oldalról. Együttesen azonban tízezernél is többre becsülik az áldozatok számát, akik között 96 kárpátaljai katona is volt, emellett pedig több százan sebesültek ott meg.
Több ezerre rúg azoknak a kárpátaljaiaknak a száma, akik szerződésesként vagy tartalékosként a hét mozgósítási hullám valamelyikében lettek mobilizálva és a harcmezőre vezényelve.
Amint Szerbiában a vajdasági magyarok, ugyanúgy Ukrajnában a kárpátaljai magyarok is vétlen áldozatai az értelmetlen és számukra teljesen idegen háborúnak, aminek eddig kilenc magyar nemzetiségű áldozata van. Öten szerződéses katonaként kerültek a frontra, négyen pedig mozgósítással, hadköteles korú férfiként.
A beregszászi Popovics Roland volt az első és máig a legfiatalabb hősi halott a kárpátaljai magyarok közül. A királyházai Balázs Zoltán a háború eddigi utolsó ismert magyar áldozata.
Félő, a lista még bővülhet, hiszen újra intenzív harcok kezdődtek. Az ukrán katonák a héten például élesben is kipróbálták az Egyesült Államoktól kapott Javelin páncéltörő rakétákat. Az amerikai védelmi minisztérium március elején hagyta jóvá 210 Javelin páncéltörő rakéta és 37 hozzá való indítóegység szállítását Ukrajnának.A gyakorlaton személyesen vett részt Petro Porosenko elnök, aki arról beszélt, hogy a Javelineknek köszönhetően jelentősen nőtt Ukrajna védelmi képessége.