Hazarendelte konzultációra Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Ljubov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét az új oktatási törvényt ért magyar bírálatok miatt. Az ukrán diplomácia vezetője Twitteren azt is közölte, hogy „Ukrajna álláspontja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól változatlan”, és Kijev kész bármilyen kérdést konstruktívan megvitatni.
Hozzáfűzte, hogy hamarosan Budapestre utazik, de pontos dátumot nem közölt, továbbá reményét fejezte ki, hogy látogatása eredményes lesz. Az ukrán kormány tehát változatlanul amellett érvel, hogy a csütörtökön hatályba lépett új oktatási törvény összhangban van Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival és megfelel az európai gyakorlatnak.
Sőt, a gyakran ismételt kijevi retorika szerint a reform éppen a kisebbségek érdekét szolgálja azáltal, hogy lehetővé teszi az ukrán mint államnyelv oktatási kereteken belüli elsajátítását.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete tegnap közölte, Magyarországnak nem az ellen van kifogása, hogy Kijev erősíteni kívánja az ukrán nyelv státusát, hanem az ellen, hogy ezt a nemzeti kisebbségi jogok csorbításával teszi azáltal, hogy 5. osztálytól kezdődően ellehetetleníti az anyanyelven történő oktatást.
A diplomata kifogásolta továbbá a kijevi érvelést, hiszen, mint fogalmazott, az ukrán fél teljes mértékben tisztában volt Magyarország véleményével ebben a kérdésben, hiszen a törvény elfogadása előtt a két ország erről számtalan konzultációt tartott.
Hasonló véleményének adott hangot tegnap Kövér László házelnök, aki a Karc FM-nek azt mondta: az ukrán oktatási törvény az ukránosításról szól, és egyértelműen a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának ellehetetlenítését fogja eredményezni.
A házelnök emlékeztetett, hazánk nem adott okot erre Kijevnek, éppen ellenkezőleg: 1990, illetve Ukrajna függetlensége óta mindig mellette állt. Elsőként ismerte el függetlenségét, először vele kötött alapszerződést a szomszédos országok közül, s a vízumkötelezettség eltörlése ügyében a legharcosabban éppen Orbán Viktor miniszterelnök állt ki Ukrajna mellett – sorolta Kövér. Gulyás Gergely, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője egy tegnapi fórumon azt mondta: a magyar állam, ha szükséges, akár magániskolákkal, magánegyetemekkel is biztosítani fogja a magyar nyelv oktatását Kárpátalján.
A magyar–ukrán viszonyt szabályozó legfontosabb dokumentum, amelyre egyébként mindkét fél többször is hivatkozik, az az alapszerződés, amelynek a kisebbségek jogainak biztosításáról szóló nyilatkozata kimondja, a felek egyetértenek abban: biztosítják annak lehetőségét, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak – magyarázta lapunknak Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa.
Rámutatott: az ukrán nyelvű szövegben nem ugyanaz van, mint a magyar dokumentumban, ugyanis abban az szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek vagy az anyanyelvüket tanulják, vagy anyanyelvükön tanuljanak.
Ez egészen más értelmezést tesz lehetővé, tehát két egymásnak ellentmondó szövegről van szó, amely nemzetközi dokumentumban nem lehetséges, ha pedig mégis előfordul, azt orvosolni kell. Ha pedig erre nincs mód, akkor nemzetközi bírósághoz kell fordulniuk – mondta Fedinec. Amíg a szövegek egységesítése nem történik meg, addig Budapest és Kijev egyaránt a saját perspektívájának megfelelően értelmezheti azt – tette hozzá.
A kettős állampolgárság kérdéséről szólva Fedinec Csilla elmondta: ahogy az oktatási törvény módosítása sem egyik napról a másikra jutott el a megszavazásig, ugyanígy meglehetősen régóta folyamatban van az állampolgársági törvény módosítása is. Jelenleg az a javaslat, hogy aki az ukránon kívül más állampolgárságot szerez, az automatikusan veszítse el az ukránt, a baj csak az, hogy az ukrán alkotmány kizárja azt, hogy bárkitől elvegyék az állampolgárságot.
Ilyen jogi hézagok azonban más tekintetben is előfordulnak az ukrán jogalkalmazásban, így ez nem feltétlenül akadályozza meg, hogy akár alkotmánymódosítással ezt a kérdést is keresztülvigyék – tette hozzá a kutató.