Trump korábban többször leszögezte, első hivatali intézkedése az lesz, hogy leállíttatja a kínaiak valutamanipulációs tevékenységét. „Kína rá fog jönni, hogy Amerika visszavette a nemzetközi irányítást, és a pénzügyi manipulációjuknak és csalásaiknak vége” – harsogta a megválasztott elnök még jelöltként. Az ő meglátása szerint a kínai valuta 15-40 százalékkal alulértékelt, hogy ezzel segítsenek a kínai kereskedőknek, egyben hatalmas amerikai deficitet okozva. A probléma veleje szerinte az, hogy Kínát felvették a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), mégpedig azt követően, hogy Bill Clinton amerikai elnök annyit küzdött érte. „Ez egy jó megállapodás Amerikának. A termékeink sokkal könnyebben megtalálják az utat a kínai piacra, a mezőgazdasági termékektől a telekommunikációig és az autókig” – érvelt 2000-ben Clinton. Trump szerint mindez csak azt eredményezte végül, hogy több tíz millió amerikai munkahelyet veszítettek el.
Jack Ma a kijelentéseket nem vette igazán komolyan, szerinte azok a kampány részei, s nagy különbség van az említett időszak retorikája és aközött, amikor valaki valóban az Egyesült Államok elnöke. „Nem félek a Trump-elnökségtől, az egészséges és pozitív Kína–Amerika kapcsolat roppant fontos” – mondta Ma, hozzátéve, nem Trump lenne az első jelölt, aki fenyegetőzik a kampány során, majd azt elnöksége alatt nem váltja be. Ma rendszeres látogatója volt Barack Obamának nyolcéves amerikai elnöki megbízatása idején, és örömmel venné, ha Trumppal is folytatódna ez a gyakorlat.
Mivel Trump gazdaságpolitikai elképzeléseiről senki nem tud semmit, Kína számára rendkívül fontos lesz, miként tud együttműködni az új adminisztrációval, s miként tudja fenntartani termékeit az amerikai piacokon, ami a jelenlegi kínai gazdasági helyzetben életbevágó. Bizonyos reményeik lehetnek a kínaiaknak politikai tekintetben, minthogy Trump sokszor kritizálta azt a stratégiát, hogy az amerikai csendes-óceáni flotta a térségben aktív. Úgy vélekedett erről: a térségbeli szövetségeseknek, Koreának és Japánnak többet kellene tennie, hogy a hadsereg védelmét élvezzék. Ha a szavakat tettek is követik, Kína közvetlen környezete is jelentősen változhat, Tajvan pozíciója is módosulhat, ahogy Peking is nagyobb mozgástérrel rendelkezhet, ha meg tud állapodni az amerikaiakkal az együttműködésről és az érdekszférákról. Ebben az esetben a két ország viszonya valóban javulhat, kérdés persze, hogy ezt Kína miképp használja majd ki a jövőben, akár politikai, akár kereskedelmi céljai során, valamint az is, hogy Trump valóban elhagyná-e a stratégiai fontosságú térséget.