Rendkívüli parlamenti választások kiírását szorgalmazza Szerbiában a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a belgrádi helyhatósági választásokkal egy időben előre hozott parlamenti választásokat is tartanak az országban, mégpedig december 24-én. A voksolást a belpolitikai viszályokat generáló koszovói kérdés miatt tartják szükségesnek.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, de Szerbia alkotmányában továbbra is déli tartományként szerepel. Amikor Alekszandar Vucsics elnök (képünkön) a nyáron kifakadt, hogy országa ugyan példás gyorsasággal igyekszik eleget tenni az EU-tagsághoz szükséges feltételeknek, Brüsszel mégsem tud határidőket felvázolni a teljes jogú tagság elnyerésének időpontjáról, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, a Koszovóval kapcsolatos kérdés tartós megoldásáig minden bizonytalan.
Alekszandar Vucsics akkor döntött úgy, hogy nemzeti konzultációt hirdet. Szerbia elnöke valószínűleg nagyon is tisztában volt azzal, hogy ebben a helyzetben sem a Koszovóról történő végleges lemondás, sem pedig a déli tartományhoz történő további makacs ragaszkodás nem hoz eredményeket. A lakosság egy része ugyanis úgy gondolja, értelmetlen a többségében albánok lakta tartományhoz ragaszkodni, mások azonban nemzeti kérdésként tekintenek rá, és árulónak neveznének minden olyan politikust, aki engedményeket tenne.
A nemzeti konzultáció megkezdése előtt Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyminisztériumának helyettes államtitkára is rátett még egy lapáttal, amikor nyíltan kimondta, Szerbia jobban tenné, ha Koszovót békén hagyná, ellenkező esetben komoly következményekkel kell számolnia. Hoyt Yee azt is kimondta, hogy az európai uniós tagságra törekvő Szerbia nem egyensúlyozhat a Kelet és a Nyugat között, hanem egyértelmű üzenetet kell küldeni arról, hová szeretne tartozni. Ez egyben utalás volt arra, hogy az USA nem nézi jó szemmel a szerb vezetés által hirdetett „EU is, Oroszország is” stratégiát. Korábban ilyen egyértelműen sem Brüsszel, sem Washington nem kérte Szerbiát, hogy szakítsa meg kapcsolatát Moszkvával.
A katalán válság a koszovói kérdést ismét különösen aktuálissá tette Szerbiában, bel- és külpolitikai szempontból egyaránt. A vezető sajtóhírek között pedig rendre ott szerepel, hogy a dél-amerikai Suriname kormánya hétfőn visszavonta Koszovó függetlenségének elismerését, amit az ország külpolitikájának sikereként tálalnak. Így most a világ 106 országa ismeri el Koszovó függetlenségét.