Az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet Fekete-Afrikában kezdett toborozni – mondta az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) ügyvezető igazgatója egy tegnap megjelent interjúban. David Beasley szerint ezáltal újabb migránsválság érheti el Európát.
Kiemelte: Szíriából a dzsihadisták nagy része az ötszázmillió lakost számláló Száhel-övezetbe menekült, most az ott jelen lévő szélsőséges szervezetekkel szövetkeznek. Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunknak elmondta: az afrikai kontinensről nagyjából hatezer külföldi harcos csatlakozott az Iszlám Államhoz 2014 óta. „Ez az összes külföldi dzsihadista körülbelül egyötödét jelenti” – tette hozzá.
A szakértő szerint a szervezet hálózata vélhetően Észak-Afrikából, Tunéziából, Líbiából és Egyiptomból kiindulva kezdett el déli irányba terjeszkedni.
Szalai Máté elmondta: a dzsihadisták most elsősorban Szomáliából, Nigériából, Kenyából és Tanzániából toboroznak, de egyes országokban már hosszú évek óta működnek, jellemzően az állam gyengeségéből vagy a lakosságban meglévő etnikai-vallási színezetű konfliktusokból adódóan.
„Ilyen a szomáliai al-Sabáb vagy a nigériai Boko Haram szervezet. Ezek ugyan bizonyos mértékben kötődnek az al-Kaida vagy az Iszlám Állam hálózatához, alapvetően azoktól függetlenül működnek, önálló és helyi célokkal, érdekekkel rendelkeznek” – tette hozzá. Az ilyen szervezeteket a kormányoknak és a nemzetközi közösségnek egyesével kell legyőznie, emelte ki.
„Az Európai Uniónak déli irányból a legnagyobb fenyegetést a gyenge vagy bukott államok jelentik, amelyek területén a kontroll hiánya miatt a terroristahálózatok szinte szabadon tevékenykedhetnek – magyarázta Szalai Máté. – Ezen túl természetesen a térségbe utazó európai állampolgároknak is fokozott elővigyázatosságra van szükségük, hiszen az emberrablás jövedelmező üzlet” – mondta lapunknak.
Hozzátette: „Az európai országoknak még kihívást jelent a saját külföldi harcosainak kezelése is. E tekintetben a legfontosabb kérdést a kormányok közötti hatékony információgyűjtés és -megosztás, valamint a különböző deradikalizációs programok sikerességének növelése jelenti.”
Szalai Máté szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a dzsihadista szervezetek legyőzése elsősorban mindig annak az államnak a felelőssége, amelynek területén a terroristacsoport működik. A nemzetközi közösség csupán akkor léphet fel, ha az adott állam beismeri, hogy nem képes megoldani a problémát, vagy hogy az eddigi politikái kudarcot vallottak. „Ezt pedig kevesen szeretik megtenni” – tette hozzá.
Az Iszlám Állam elleni küzdelemben egyébként a 2014-ben létrejött, amerikai vezetésű koalíció jelenti a nemzetközi összefogás elsődleges intézményi formáját. Ebben az Európai Unió és a NATO mellett Magyarország is részt vesz. A következő időszakra kitűzött céljai között szerepel az Iszlám Állam felett aratott iraki és szíriai győzelmek konszolidálása, a hálózat nemzetközi kapcsolódási pontjainak felszámolása, illetve a terjeszkedésének és toborzási tevékenységének megállítása is.
A WFP szerint az élelemezési problémák megoldására és a stabilitás megteremtésére van szükség a Száhel-övezetben, ahol a klímaváltozás és a gyenge kormányzatok miatt rendkívül bizonytalan a helyzet. Az Élelmezési Világprogram arra figyelmeztetett, hogy a dzsihadisták az élelmet zsarolási eszközként fogják használni újabb tagok toborzására, így komoly migrációt indíthatnak Európába.
„Több anya is beszámolt már arról, hogy a férjének esze ágában sem volt csatlakozni az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához, de a családnak nem volt mit ennie, így nem volt más megoldás” – mondta David Beasley.