A Görögországnak hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió (EU) – a trojka – azt szorgalmazza, hogy az athéni kormány csökkentse a havi 1500 euró feletti nyugdíjakat, ez esetben hamar el fogják végezni a 86 milliárd euró értékű mentőcsomag feltételéül szabott reformprogram bevezetésének első felülvizsgálatát. Továbbá megállapodás esetén a hármak ebben az évben már nem követelnek több fiskális intézkedést – írja hírforrásaira hivatkozva a Kathimerini című görög lap hét végi száma. Poul Thomsen, az IMF európai ügyekért felelős igazgatója már korábban figyelmeztette a görög kabinetet, hogy mindenképpen csökkentenie kell az alapnyugdíjat. A hitelezők által elképzelt nyugdíjreform végrehajtása ugyanis a feltétele annak, hogy elkezdődjenek az érdemi tárgyalások Görögország adósságának kezeléséről. Thomsen pénteken még azzal is riogatta a görögöket, hogy annál is inkább össze kell szedniük magukat, mert 2018-ig további 9 milliárd eurót kell megtakarítaniuk, ha teljesíteni akarják pénzügyi céljaikat.
Ezzel szemben Alexisz Ciprasz baloldali kormánya inkább a társadalombiztosítási hozzájárulást emelné 1,5 százalékkal annak érdekében, hogy – a hitelezők előírásainak megfelelően – 1,8 milliárd eurót – azaz a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát – takarítson meg a nyugdíjkiadásokon. Athén azt is javasolta, hogy az idei év elejétől nyugdíjba menő dolgozók eleve 5–30 százalékkal kevesebb illetményt kapjanak. Athén még a trojkával tavaly indult új tárgyalások kezdetén leszögezte, hogy nem vágja vissza az alapnyugdíjat, viszont hajlandó megfontolni az állampolgárok társadalombiztosítási hozzájárulásának kismértékű növelését. A hitelezői követelés és a saját elképzelés közti hiányt pedig a 2300 euró feletti alapnyugdíjak és a kiegészítő nyugdíjak megnyirbálásával teremtenék elő.
A hitelezők által most asztalra tett javaslatnak álcázott ultimátum azonban sokkal többet követel a koalíciós kormánytól. Ezért érthető módon Athén aggódik amiatt, hogy egy esetleges megállapodás a mentőprogram első felülvizsgálatáról – amely természetesen magába foglalná az alapnyugdíjak csökkentését, s nem csak a felső tartományban – nem fog átmenni a törvényhozáson. A parlamenti képviselők nem ok nélkül ódzkodnak, megtapasztalva a pénteki több mint tízezres athéni tüntetés következményeit. Sőt a gazdálkodók nyugdíj- és adóreform elleni folyamatos megmozdulásai miatt a Sziriza párt honatyái félnek felkeresni választókörzetüket – főleg azok után, hogy az elégedetlenkedők megrohanták a párt néhány vidéki irodáját. Érthető a düh, hiszen a nyugdíjreform a háromszorosára emelné a járulékterheiket.
Aggódó parasztok tüntetése Athénban Fotó: Reuters
A lakosságnál jobb állapotban vannak viszont a görög bankok, s erre ékes bizonyíték, hogy Daniele Nouy, az EKB felügyeleti mechanizmusának vezetője szerint a balkáni ország pénzintézeteinek már nincs szükségük további feltőkésítésre a legutóbbi 14,4 milliárd eurós injekció után. „A tervet teljesítették, nem kell további tőkekövetelménynek megfelelniük, ebben a tekintetben jó formában vannak” – mondta. A görög bankok annak is örülhetnek, hogy ebben az évben megússzák az EKB stressztesztjét, mivel tavaly októberben már elég szigorú „egészségügyi vizsgálaton” mentek keresztül.
