A legkisebb esély sincs arra, hogy a román parlament elfogadja a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, de a tervezet napirendre kerülését a képviselőház és a szenátus plénumán már önmagában elmozdulásnak tartják az erdélyi magyar politikusok, hiszen a bukaresti döntéshozó elit kénytelen szembesülni az önrendelkezés tematikájával.
Szerdán a törvényhozás alsóházában vitáztak a Kulcsár-Terza József képviselő által beterjesztett tervezetről. A Magyar Polgári Párt politikusa szerint annak ellenére érdemes párbeszédet folytatni a témában, hogy eddig mindegyik illetékes parlamenti bizottság negatívan véleményezte a javaslatot. Kulcsár-Terza a kolozsvári Krónika című napilapnak azt mondta, pozitívumként értékeli például azt, hogy két szociáldemokrata képviselő tartózkodott a szavazásnál az emberi jogi, vallási és kisebbségvédelmi bizottságban.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben induló polgári párti politikus parlamenti bizottsági felszólalásában a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos román állásfoglalásra is kitért. „Ismertettem a tervezetet, hangsúlyozva, hogy Székelyföldnek területi és nem etnikai autonómiát javasol a statútum. Felhívtam arra is a figyelmet, hogy míg a parlament a román–moldovai újraegyesítésről fogadott el nyilatkozatot, amely országhatárok módosításával járna, a mi törekvésünkben szó sincs határmódosításról” – nyilatkozta a háromszéki képviselő.
A bizottságokban a tervezet tárgyalásakor nagyon civilizált volt a hangulat – számolt be a Magyar Időknek Benkő Erika RMDSZ-képviselő, az emberi jogi, vallási és kisebbségvédelmi szakbizottság tagja. „Képviselőtársaim a bizottságban először hallották azt konkrétan, hogy a gyakorlatban, a XXI. században mit is jelentene Székelyföld autonómiája, ilyen jellegű párbeszédre korábban nem volt lehetőség. Felszólalásomban ismertettem a bizottsággal az autonómia három fő komponensét: reális decentralizáció, pénzügyi autonómia és magyar regionális hivatalos nyelv a román mellett, és felhívtam a figyelmüket arra, hogy a regionalizmus a XXI. század Európájában szociológiai, politikai és gazdasági realitás, tehát Romániának előbb-utóbb érdemben kell foglalkoznia a székelyek autonómiaigényével” – mondta el lapunknak Benkő Erika.
A szakbizottsági véleményezések, s a képviselőház plénumában zajló vita és szavazás után a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetről.
Hétfőn egyébként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője közös levélben fordult Klaus Johannis román államfőhöz, valamint a szenátus, illetve a képviselőház elnökéhez, amelyben párbeszédet sürgetnek az autonómiáról. Arra emlékeztettek, hogy az erdélyi magyarok már a rendszerváltás hajnalán kifejezték óhajukat egy román–magyar kerekasztal felállítására és működtetésére.