Lengyelországban a hét végén újra több ezer ember vonult az utcára az Európai Bizottság által is kifogásolt reformintézkedések miatt. A varsói parlament két héttel ezelőtt fogadta el azt a javaslatot, amelynek értelmében az országos igazságszolgáltatási tanácsban helyet foglaló tizenöt bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg. Egy másik törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek.
Szombaton pedig a parlament felsőháza is elfogadta az alsóház által már jóváhagyott törvényjavaslatot, amely megváltoztatja a legfelsőbb bírák kinevezésének rendjét és lehetővé teszi az eddigi bírák nyugállományba helyezését. A tüntetők azt követelik a kormánypárthoz hű Andrzej Duda államfőtől, hogy vétózza meg a törvényeket.
Brüsszelben és Washingtonban is kifogásolják a bírák kinevezésére vonatkozó lépéseket
Az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans a múlt héten azt mondta, hogy a lengyel kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonná az igazságszolgáltatást, ezért Lengyelország ellen elindíthatják az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amely az ország uniós szavazati jogainak a felfüggesztésével is járhat. Csütörtökön az amerikai külügyminisztérium fejezte ki nemtetszését a varsói intézkedések miatt. Heather Nauert szóvivő azt mondta, az Egyesült Államokat aggasztja, hogy a lengyel kormány olyan törvények elfogadását készíti elő, amelyek gyengíthetik a jogállamot Lengyelországban.
A kormánypárt szerint azonban az igazságügyi reformra a bíróságok munkájának hatékonyabbá tétele és a korrupt bírói rendszer megszüntetése miatt van szükség. „Tudjuk, hogy a bíróságok rosszul teljesítenek. Az emberek hatékony és igazságos bíróságokat akarnak, és mi ennek az igénynek teszünk eleget. Az igazságügyi szervek feletti demokratikus kontrollt akarjuk bevezetni” – szögezte le múlt csütörtökön Beata Szydlo miniszterelnök. A washingtoni bírálatra reagálva a lengyel külügyminisztérium a hét végén tudatta: az új jogszabályokhoz más európai országokban működő rendszerek adták a mintát.
Ezt alátámasztandó a lengyel közszolgálati rádió honlapja ismertette azokat az európai országokat, ahol hasonlóan működő rendszerek vannak. Németországban például a legfelsőbb és fellebbviteli törvényszékek vezetőit politikusok nevezik ki: a szövetségi igazságügyi miniszter, illetve egy 32 tagú bizottság, amelynek tagjait a parlament és a tartományok igazságügyi miniszterei nevezik ki. Minden jelöltet a berlini kormánynak is jóvá kell hagynia.
Spanyolországban a bírák kinevezéséért felelős igazságszolgáltatási tanács húsz tagját a parlament háromötödös többséggel hagyja jóvá.
