Ha Ferenc pápa valamikor Romániába látogat, december 1-je, az Erdély és Románia egyesülését kimondó, gyulafehérvári országgyűlés évfordulója biztosan nem esik bele a lehetséges időpontokba – közölték a Vatikánt ismerő forrásaink, cáfolva ezzel a Magyar Nemzet tegnapi írását, miszerint a román diplomácia intenzív és sikeresnek tűnő tárgyalásokat folytat a Vatikánnal Ferenc pápa meghívásáról Erdély és Románia egyesítésének 2018-ban esedékes századik évfordulójára.
Értesülésünk szerint a román katolikusok is jelezték informális csatornákon a pápa felé, hogy ez a dátum szerencsétlen a történelmi sebek miatt, de ezt a Szentszék amúgy is tudja, és tekintetbe fogja venni.
– Imádkozzon értem, s remélem, hogy majd meg tudom önöket látogatni – mondta Ferenc pápa november elején, amikor találkozott Liviu Petru Zpirannal, Románia Szentszékhez akkreditált nagykövetével. A kijelentés nagy reményeket keltett a román delegációban, hiszen évek óta küzdenek azért, hogy a római katolikus egyházfő ellátogasson hozzájuk.
Utoljára II. János Pál pápa járt Romániában 1999-ben, a román remények pedig arról szólnak, hogy esetleg 2018-ban utazhat oda Ferenc pápa, de ez egyelőre nem más, mint Bukarest reménye és a katolikus egyházfő udvariassága. Úgy tudjuk, hivatalos meghívás sem érkezett Rómába, inkább diplomáciai puhatolózásról van szó, amely azonban túlnyúlik a vallási kereteken. A romániai katolikusok ugyanis túlnyomó részt magyarok, Bukarest pedig arra törekedne, hogy ne a katolikus kisebbséghez utazzon a pápa, hanem a fővárosba, elkerülve az olyan katolikus központokat, mint Nagyvárad vagy Kolozsvár. Ferenc pápa tavaly találkozott a román államfővel, megünnepelve az Apostoli Szentszék és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulóját.
Lapunk úgy tudja – szintén cáfolva a Magyar Nemzet cikkét –, hogy Magyarország megítélése nem változott különösebben a Szentszék falain belül az elmúlt években, oda akkreditált nagykövetünk, Habsburg Eduárd pedig igen aktívan képviseli a magyar érdekeket.
A feladat inkább a sokszor súlyosan torzító külföldi sajtó kezelése, amely a migránsválság kapcsán többször írt elítélően hazánkról. Ebből a szempontból a magyar nagykövet helyzete pontosan ugyanolyan, mint a többi európai országban, szó sincs arról, hogy Magyarország pozíciói gyengébbek lettek volna az elmúlt években az egyházi államban, vagy hogy a román–magyar vetélkedésben elmaradtunk volna szomszédunktól.