Liberális és szocialista képviselőket kérdezett a portál az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) hétfői ülése után. A bizottság hatáskörébe tartozik többek között a személyek beutazását és mozgását, a menedékjogot és migrációt érintő intézkedések, valamint a közös külső határok integrált irányítására vonatkozó intézkedések előkészítése az Európai Parlamentben.
Terrorizmus? „Ellenőrizhető veszély”
Ha bármilyen reményünk lett volna, hogy Brüsszelben és Strassbourgban az elmúlt hónapok eseményei után változik majd a bevándorlási politika, akkor nagyot kellett csalódnunk. A hétfői ülésen
a képviselők a nyitott határok mellett érveltek és a tagállamok szolidaritásának fontosságát, a tagállamoknak a menekültek iránti felelősséget hangsúlyozták.
A bevándorlóknak továbbra is abban az országban kell menedékjogért folyamodniuk, ahol az EU területére léptek, azonban a méltányossági mechanizmus keretén belül szétosztanák őket.
A bevándorlók kötelezettségei helyett csak az uniós tagországok kötelezettségeiről beszéltek „a szolidaritás megosztásában” – olvasható a PestiSrácok.hu beszámolójában. A migrációval immár bizonyíthatóan összefüggő terrorizmust pedig „ellenőrizhető veszélyként” értékelték a képviselők.
tudathasadásos A svéd álláspont
Cecilia Wikström svéd liberális képviselő az új menekültügyi szabályozás témájának főelőadója amellett, hogy rasszistának nevezte a magyar népszavazáson feltett kérdést, kijelentette, hogy a határoknak nyitottnak kell lenniük, és a veszélyes emberek kiszűrése „egy jó biztonságteszt” az európai rendvédelmi szerveknek.
Ezzel a cinikus kijelentésével Wikström képviselő nemcsak az Európát fenyegető terrorveszélyről nyilatkozott lekicsinylően, hanem éppenséggel szembement országa politikájával.
Svédország pár napja jelentette be, hogy bírósághoz fordul, ha Magyarország nem tartja be a dublini előírásokat, és nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiket a magyar hatóságok regisztráltak elsőként az Európai Unióban. A svéd bevándorlási hivatal adatai szerint mintegy ezer olyan menedékkérő tartózkodik jelenleg Svédországban, akiket Magyarországra szeretnének toloncolni. A magyar álláspont szerint viszont nyilvánvaló, hogy ezek az emberek nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek először az Európai Unió területére.
A svédek saját maguknak mondanak így ellent. Az egyik pillanatban a nyitott határok mellett érvelnek, a másikban viszont kitoloncolnák a migránsokat.