Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra, hogy a jövőben ne legyen kizárólagos joguk használni egyes speciális borneveket, például a tokaji vagy a burgundi bor elnevezést. Ugyanez vonatkozik az égetett szeszes italokra is, ami Szlovákia esetében a szepességi borovicskát (borókapárlat) érintené hátrányosan – írja a Pravda. Szlovákia egyébként az EU-ban 2014-ben fogadtatta el a tokaji borvidék márkamegjelölést, e témakörben hosszú vitája volt Magyarországgal.
Az eredetvédelem nem számít Washingtonnak
A szlovák borászok máris tiltakoznak a TTIP esetleges hátrányai ellen. „Semmiképpen nem fogadjuk el, hogy az USA olyan termékmegjelölést használjon, mint a burgundi vagy a tokaji bor. Ezzel szétzúznák a védett megjelölésű borok rendszerét, amire az egész unió ráfizetne” – nyilatkozta Jaroslava Kanuchová Pátková, a Szlovákiai Borászok és Szőlőtermesztők Szövetségének igazgatója. A szlovák földművelési minisztérium pedig az Egyesült Államok által szorgalmazott génmódosított termékek európai forgalmazása ellen emelte fel a hangját. Az agrártárca az uniós szaktárcákkal együtt szeretné, ha a legérzékenyebb mezőgazdasági termékeket eleve kivennék a transzatlanti kereskedelmi szerződésből, vagy kvótákkal korlátoznák az érintett termékek liberalizációját. A szlovák gazdasági minisztérium ugyancsak éberségre int, főleg az élelmiszerek biztonsága terén.
A pozsonyi Pravda napilap eleve úgy véli, a TTIP az eddig közzétett információk szerint hátrányosan érinti Európát. Az egyezmény ugyanis felvizezné a fogyasztókat védő szabályokat, amelyek jóval szigorúbbak az EU-ban, mint az Egyesült Államokban. Az unióban például csak akkor dobhatnak piacra bizonyos terméket, ha a gyártó garantálja, hogy nem káros az egészségre. Az USA-ban viszont mindaddig árusítható az adott termék, amíg valaki be nem bizonyítja, hogy káros – a fordított amerikai sorrend az élelmiszeripari termékeken kívül a vegyipari, a gyógyszeripari és a kozmetikai cikkekre is érvényes.A lap szerint összességében az amerikai cégek az egyezmény révén komoly nyomás alá helyezik az európai vállalatokat, a hatalom és a pénz felülírja az emberek érdekeit.
A Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap szintén a TTIP hátrányos vetületeit emelte ki, főleg a genetikailag módosított élelmiszereket és az állatokon tesztelt kozmetikumokat. A liberális Sme kommentárja viszont azt emelte ki, hogy a Greenpeace mozgalom ellenkampánya ideológiailag terhelt. Szerinte a TTIP azért jó, mert lebontja a korlátokat, serkenti a kereskedelmet, ami senkire nézve sem káros, éppenséggel fokozza a Nyugat prosperitását.
Eltérő szabályok
Nem lehet tudni, hogy a TTIP-tárgyalásokon valóban eljutottak-e odáig, hogy az eredetvédelemről tárgyaljanak. Mindenesetre ha így történt, abban biztosak lehetünk, hogy a nagy európai borvidékek ezt nem hagyják annyiban – mondta lapunk megkeresésére Meisel Sándor, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa a szlovák sajtó értesüléseivel kapcsolatban. A szakértő szerint a legismertebb magyar borvidékkel kapcsolatban régóta létező probléma, hogy nemcsak Szlovákiában, hanem a világ más tájain is használják a tokaji megnevezést annak ellenére, hogy védett eredetűnek számítanak az ott előállított borok. Meisel Sándor megerősítette, jelentős eltérések vannak a fogyasztóvédelmi szabályok terén Európában és Amerikában, ezeknek a különbségeknek az áthidalása akadályokba ütközhet. A Pressenza hírügynökségnek Susan George amerikai–francia politikai elemző közben azt mondta, ha a TTIP-tárgyalásokról kiszivárgott iratok valódiak, az azt jelenti, hogy olyan termékekkel árasztanák el piacainkat, amelyekről nem lehet tudni, honnan származnak. „A csirke klóros lehet, a marha hormonkezelt” – mondta Susan George, aki szerint az eredetmegjelölés nem érdekli az amerikaiakat. (K. Z.)
