„Miért tartunk úgy tanácskozást, hogy Oroszország azon nem vesz részt?” – kérdezte Trump. Az ügyben szűkszavúan nyilatkozó amerikai elnök még hozzáfűzte: Oroszországnak a tárgyalóasztal mellett a helye.
A G7 csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.
A Fehér Ház pár órával korábban közölte, hogy Trump nem fogja megvárni a G7-csúcs végét, már szombaton elutazik Kanadából Szingapúrba, ahol kedden Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral találkozik.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Trump felvetésére így válaszolt: Oroszország a G7-en kívüli más formátumokra helyezi a hangsúlyt.
Peszkov egyébként a héten arról beszélt, hogy Moszkva számára a G7-csoport az évek múltával vesztett fontosságából, mert a megváltozott politikai gazdasági környezetben egyre jelentősebbé válnak az olyan formátumok, mint a G20, amelyben Oroszország aktívan részt vesz. A szóvivő egyben elutasította az elméleti fejtegetéseket arról, hogy Moszkva beleegyezne-e a G8-hoz való visszatéréshez, ha ezt felajánlanák számára.
Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök ugyanakkor kiállt az amerikai elnök javaslata mellett. „Egyetértek Trump elnökkel. Oroszországot ismét fel kell venni a G8-ba. Ez mindenki érdeke” – írta Twitter-üzenetében Conte a kanadai La Malbaieból.
A populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az euroszkeptikus Liga szövetségével létrejött, Giuseppe Conte vezette új olasz kormány már korábban jelezte, hogy oroszbarát külpolitikát akar folytatni, s a Moszkva ellen elrendelt gazdasági szankciók végét sürgette.
Az európaiak nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot
A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport európai tagjai – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország – pénteken megegyeztek arról, hogy nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök korábban javasolta.
A felek Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére folytattak megbeszéléseket még a kanadai csúcstalálkozó kezdete előtt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a kérdésben.
Macron, Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő és Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök hangsúlyozták, hogy az európai álláspont Oroszország visszatérése ellen szól. A vezetők egyúttal éberségre intették a G7-et Moszkvával szemben, de nem zárkóztak el a párbeszéd megteremtésének lehetőségétől. Ez egyfajta engedmény Conténak, aki korábban támogatta Trump felvetését a G8 felélesztéséről – írta az AFP francia hírügynökség.
„Conte miniszterelnök úr elmagyarázta, hogy az olasz parlament élére megválasztott szövetség az Oroszországhoz való közeledést akarja hangsúlyozni, és ezt számításba kell venni a közös nyilatkozat megfogalmazásakor” – közölte a párizsi elnöki palota. „Ezért megvizsgáltuk a közlemény végső verzióját, és úgy alakítottuk, hogy az elfogadható legyen mindenki számára” – tették hozzá.
A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.
„Mindaddig nem bocsátkozhatunk tárgyalásokba a kérdésről, amíg meg nem győződtünk róla, hogy Oroszország megváltoztatja viselkedését, és új útra tér” – hangsúlyozta a Sky News brit hírcsatornának Theresa May.
Oroszországgal a Krím félsziget bekebelezése miatt függesztették fel az együttműködést – emlékeztetett egy francia tanácsadó. „A Krím napjainkban is megszállás alatt van, és az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki egyezményt sem tartották be, azaz nem adottak a feltételek ahhoz, hogy tárgyaljunk a témáról” – hangsúlyozta.
Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok.
Trump helyi idő szerint délután egy órakor érkezett meg a csúcstalálkozó helyszínére, a kanadai La Malbaie-ba. Az elnök „nagyon szívélyes” hangvételű informális megbeszélést folytatott Macronnal a kereskedelemről és Észak-Koreáról – közölte a francia államfői hivatal.