Németország-ausztria: Hillary veresége az egész nyugati vezető réteg veresége
A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint kétséges, hogy a választás után elül-e a kampány vihara, és „az emberek észhez térnek-e, kezdve az új elnökkel”, mert Trump éppen azzal ért el sikert, hogy felajánlotta a dühös, elkeseredett és csalódott amerikaiaknak, hogy „könyörtelenül bosszút áll a gazdasági és társadalmi-kulturális változások örvényében elmerült Amerikáért”.
A konzervatív Die Welt szerint Trump győzelmével „elkezdődik a kísérletezés a demokrácia felnyitott szívén”, és kiderül, hogy mekkora ereje van a „modern, szabad társadalmak önszabályozó mechanizmusainak”. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint Trump győzelme az eddigi „nyugati világrend” végét jelenti, és a „trumpizmus fenyegetés a nyugati demokráciáknak”, ezért „most kell ellenállni, mielőtt túl késő lesz”.
A Handelsblatt című üzleti lap szerint a demokrata jelölt, Hillary Clinton veresége „a teljes nyugati politikai vezető réteg” veresége.
Az Egyesült Államok megérett az irányváltásra – olvasható az osztrák Die Presse című lap vezércikkében. A külpolitikai rovatvezető, Christian Ultsch megállapítása szerint a választás az uralkodó politikai elit ellen szólt, ugyanakkor a politikai korrektség ellen is, amelyet Trump a szerző szerint „fesztelenül és rendszeresen kijátszott”.
Franciaország: trump mindent kisöpört
A francia lapok közül a balliberális Le Monde azt írta, hogy nemcsak a demokrata Hillary Clinton kapott ki, hanem a protestáló hullám az Atlanti-óceán mindként partján kisöpri a hagyományos eliteket. Donald Trump megválasztása olyan jelentős változás a nyugati demokráciák történetében, mint a berlini fal összeomlása vagy a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások. Új világ nyílt meg, amelynek még nehéz megrajzolni a körvonalait, de amelynek jellegzetessége már megmutatkozott: ebben a világban minden olyan dolog, amely eddig lehetetlennek vagy irreálisnak tűnt, mostantól elképzelhető – írta a Le Monde.
A konzervatív Le Figaro Hurrikán című szerkesztőségi írása szerint Trump „mindent kisöpört”, „a felmérések és a szakértők előrejelzéseit, az értelmiségi elit kényelmét és az üzleti körök bizonyosságait, a politikusok elégedettségét és a média arroganciáját”. A lap szerint a „teljes nyugati világban dühösek az emberek, és mi nem akartuk ezt észrevenni. Donald Trump győzelme után nem tehetünk tovább úgy, mintha nem látnánk.”
A vezető gazdasági lap, a Les Échos és a katolikus La Croix szerint is a világ az ismeretlenbe ugrik a republikánus jelölt elnökké választásával, s bizonytalan időszak következik az Egyesült Államok és a világ számára is. A La Croix szerint ugyanakkor nem szabad az aggódás hibájába esni azért, mert „egy kiszámíthatatlan ember került a világ legnagyobb hatalmának az élére”, hiszen „a félelem a legrosszabb tanácsadó és a befelé fordulás a legrosszabb megoldás”.
Spanyolország: el kell fogadni, hogy akarat volt a változásra
Az ABC című országos konzervatív spanyol napilap szerint a republikánus jelöltre azok az amerikaiak voksoltak, „akik nem szerepelnek az útikönyvekben”, ugyanakkor nem igaz, hogy győzelmét a vidéki, kevéssé tájékozott amerikaiaknak köszönheti, hiszen olyan államokban is győzött, mint Florida vagy Pennsylvania. Az ABC hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy az Egyesült Államokban akarat volt a változásra, amit jobban képviselt Trump, mint Clinton, jobban képviselt a republikánus párt, mint a demokrata párt. Utóbbit a lap a gazdagok, az establishment, a Wall Street és a keleti parti városi arrogancia pártjaként jellemezte.
Az ABC szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatában új fejezet nyílik, „a washingtoni ernyő” várhatóan zártabb lesz, ami határozottabb elköteleződést követel az európaiaktól védelmi politikájukban és gazdaságuk versenyképességében.
OROSZORSZÁG: új perspektívák nyílnak
Az orosz Rosszija24 állami hírtelevízió kommentátora Moszkva szempontjából a fenyőfa alatti váratlan ajándékhoz hasonlította Donald Trump győzelmét, és kijelentette, hogy az oroszok többsége erre az eredményre vágyott. A Gazeta.ru független hírportál szerint Trump megválasztása igazi diadal az orosz hivatalos szervek számára. „Úgy tűnik, hogy a két ország kapcsolataiban olyan perspektívák nyílnak meg, amilyenek nem léteztek az ”újraindítás„ ideje óta. De emlékezni kell arra, hogy mindezek délibábnak bizonyulnak, mert Trump a Fehér Ház új gazdájaként teljesen kiszámíthatatlan” – áll a lapban.
A Rosszijszkaja Gazeta című kormányzati napilap egyebek között arról írt, hogy Trump békülékeny hangnemet ütött meg győzelmi beszédében, és mind politikai ellenfelei, mind az Egyesült Államokkal jó viszonyra törekvő országok felé az együttműködési készségét mutatta ki. Az Expert Online nevű orosz elemzőportál arra hívta fel a figyelmet, hogy kapcsolatok lehetséges normalizálását illetően figyelembe kell venni a hagyományos amerikai politikai struktúra és a katonai intézmények oroszellenes, „héja” központjainak nyomását. Ugyanakkor van esély a feszültség csökkentése a megválasztott elnök és a Kreml közötti szimpátia miatt. Az elemzés szerint Kijevnek most már nem amiatt kell aggódnia, hogy kap-e amerikai fegyvereket, hanem azért, hogy megkapja a következő IMF-részletet, mert Trump nem szentimentális és nem kívánja etetni az „új európaiakat”. Emiatt a Donyec-medencei válság ugyanúgy „befagyott konfliktussá” válhat, mint Moldovában a Dnyeszteren túli.
Lengyelország: trump posztmodern politikus
A lengyelországi jobbközép Rzeczpospolita szerint az Egyesült Államok eddig „a mérséklet országának” számított, a külpolitikában a két nagy párt között alig voltak érzékelhető különbségek, míg a belpolitikában ezek elsősorban arra vonatkoztak, hogy milyen mértékben avatkozhat be az állam a gazdaságba és az állampolgárok magánéletébe. Most azonban erős Trump-ellenes mozgalom alakulhat ki, és mindkét oldalon radikalizálódás várható.
A WSieci jobboldali hetilap szerint a bal- és jobboldali sajtó egyaránt leegyszerűsített, propagandisztikus képet fest Trumpról. A leendő amerikai elnök egyfelől „a legkevésbé személyes meggyőződésű keresztény az eddigi republikánus jelöltek közül”, másfelől „semmiképpen sem valamiféle Hitler vagy diktátorjelölt”, hanem posztmodern politikus, aki „úgy választja ki jelszavait és témáit, mint az árukat”. Trump „szinte zseniális”, amikor fontos témákat, például a globalizáció kérdését érinti, amiért „nemcsak Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hanem Slavoj Zizek baloldali szlovén gondolkodó is megkedvelte” – állapította meg a lengyel lap.
CSehország: visszatérhet az átlátható és biztonságos világ
A Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap azt írta, Donald Trumpot az amerikaiaknak az a vágya küldte a Fehér Házba, hogy lecseréljék azt a politikai vezetést, amely a kilencvenes évektől egymásra nagyon hasonlító jelölteket ajánlott a választóknak. „Trump győzelme ugyanakkor tiltakozás a globalizáció rosszul elosztott gyümölcsei ellen. Az amerikaiak többsége úgy érzi, hogy a globalizáció vesztese, míg a nagyvállalatok albérlőket vesznek a Fehér Házba” – vélekedik az újság.
Az E15 cseh gazdasági napilap szerint a republikánus elnökjelölt „az átlátható és biztonságos világ” visszatérésének a lehetőséget villantotta fel a választók előtt, s ez döntött – vélte a szerző, megjegyezve: a helyzet paradoxona, hogy a nosztalgikus családi idill képének hordozói éppen azok az emberek, akik nyertek a globalizáción. A konzervatív Lidové Noviny szerint Trumpnak sikerült mozgósítania a fehér választókat, akik attól tartanak, hogy kisebbséggé válnak. Az amerikai választásokat a „másik Amerika” nyerte, amely megelégedéssel vette tudomásul, hogy Trump nyersen beszél , s amelyet zavar, hogy az eddigi vezetők politikai korrektsége az Egyesült Államok igazi problémáit megkerüli – mutatott rá a Právo című baloldali cseh napilap.
Románia: valójában kiegyezést akar az új elnök
A liberális román Adevarul szerint Trump győzelme arra kényszeríti Romániát, hogy ne csak ígérje, hanem sürgősen döntsön is arról: védelmi költségeit a jövő évtől kezdődően a GDP két százalékára emeli. A lap több véleménycikkének írója is arra számít, hogy Trump valóban ki akar egyezni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, leginkább az Iszlám Állam elleni eredményesebb fellépés érdekében, és egy ilyen alkunak könnyen az lehet az eredménye, hogy az Egyesült Államok kisebb-nagyobb teret enged Oroszország kelet-európai érdekeinek érvényesítéséhez, legalábbis nem fogja „automatikusan” magára vállalni a saját biztonságukért áldozni alig hajlandó NATO-szövetségesek védelmét. A jobboldali Romania Libera szerint „nem akkora tragédia” Trump megválasztása, hiszen az amerikai demokratikus ellensúlyok rendszerében az elnök sem tehet meg bármit, ami eszébe jut. A szerző úgy véli: mondhat Trump, amit akar, Romániának csak az a fontos, hogy Washington ne vonja vissza katonai kötelezettségvállalásait.
Szlovákia: felemésztődik a liberális demokrácia
A pozsonyi Pravda szerint aki speciális esetként akar tekinteni az Egyesült Államokra, az „nem vette észre, mi zajlik körülötte itthon”. A „lehető legjobb világban élünk” és a „nincs alternatíva” hazugsága kezdi felemészteni a liberális demokráciát, és a milliókat létbizonytalanságba döntő rendszer válsága hasonló politikai monstrumokat juttat hatalomhoz, mint száz évvel ezelőtt – áll az Amerikai lecke címmel megjelent kommentárban.
Szerbia: TRump változást hozhat
A szerbiai napilapok mindegyike Donald Trumpot ábrázoló címlappal jelent meg csütörtökön. A Politika című napilap emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic szerb államfő a republikánus elnökjelölt győzelmét követően úgy reagált: csak az nem számított erre az eredményre, aki csukott szemmel jár a világban. A szerb elnök szerint Donald Trump megválasztása változást hozhat az Egyesült Államok Szerbiához fűződő viszonyában.
A Blic felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb közvélemény szinte egységesen örült Donald Trump megválasztásának, aminek egyik legfőbb oka a Clinton-családdal szembeni ellenszenv, a NATO ugyanis Bill Clinton elnöksége idején indított légitámadást Jugoszlávia ellen. Emellett az is a republikánus politikus mellett szólt, hogy kampánya során mindvégig az Oroszországhoz fűződő kapcsolat javításáról beszélt, Moszkvát és Belgrádot pedig történelmi, vallási és kulturális hagyományok kötik össze. „Biztos vagyok abban, hogy Donald Trump ellátogat Szerbiába” – hangsúlyozta az újságnak Ivica Dacic szerb külügyminiszter, és ha állítása igaznak bizonyul, három évtized után látogathat ismét az országba amerikai elnök.