Miközben az észak-atlanti szövetség tagállamainak többsége eddig azt a célkitűzést sem tudta teljesíteni, hogy a védelmi kiadásokra szánt keret elérje a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát, Donald Trump a tegnap kezdődött brüsszeli NATO-csúcstalálkozón máris továbbment, amikor első felszólalóként kijelentette: a jövőben 4 százalékra kellene emelni az elvárt hozzájárulási szintet. Az amerikai elnök erről már a tavalyi NATO-csúcson is beszélt, és azóta is vehemensen felrója szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok sokkal többet ad hozzá a szervezet büdzséjéhez, mint bármely másik tagállam, ez pedig tisztességtelen és elfogadhatatlan.
Szerdai kijelentése mégis sokkolta a jelen lévő állam- és kormányfőket és a nemzetközi közösséget. Jens Stoltenberg főtitkár a sajtótájékoztatón igyekezett lehűteni a kedélyeket, mint mondta, először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé. Kifejtette: a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy javítsák a védelemre fordított költségek és a felelősség megosztásának egyensúlyát, a hidegháború óta most a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege. Nyolc tagország egyébként – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, fűzte hozzá.
Brüsszelben találkoztak a szövetség tagállamainak vezetői. A kétnapos esemény nem mentes a feszültségektől
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben a távirati irodának nyilatkozva elmondta: a nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez. Kifejtette: hazánk annak érdekében is megtesz mindent, hogy a szövetség ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre.
A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben – tudatta a miniszter. Hozzátette: Budapest úgy döntött, hogy a katonai szövetség afganisztáni misszióját erősítő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez.
Az amerikai elnök nem kímélte szövetségeseit a csúcstalálkozó első napján
Fotó: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais
Magyarország emellett döntött arról is, hogy csatlakozik a NATO iraki kiképzőmissziójához, amelynek célja, hogy az iraki biztonsági erők meg tudják védeni az Iszlám Állam terrorszervezettől visszaszerzett területeket.
Trump egyébként már a találkozó kezdete előtt szópárbajba keveredett Angela Merkel német kancellárral, az amerikai elnök ugyanis a berlini kormányt bírálta az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték tervezett kiépítése miatt.
Rövid sajtónyilatkozatában az amerikai elnök a földgázvezetékkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Németország a foglya Oroszországnak, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára. Erre reagálva a kancellár közölte: Németország független ország, amely független politikát folytat és független döntéseket hoz. Brüsszelbe érkezve egyébként maga Trump is úgy nyilatkozott, hogy a problémák ellenére nagyon jó a kapcsolata a német kancellárral.
