Az amerikai elnök aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az amerikai szankciókat Irán ellen. Donald Trump nagy csalódásnak nevezte az atomalkut, holott három évvel ezelőtt könnyen lehetett volna sokkal konstruktívabb megállapodást kötni. Azonban mindenki abban a reményben ringatta magát, hogy egy „gyilkos rezsim nem vágyik másra, csak egy békés atomenergetikai programra” – mondta.
Az Egyesült Államok azokat az országokat is szigorúan szankcionálni fogja, amelyek segédkezet nyújtanak Teheránnak nukleáris fegyverek fejlesztésében. – Amerika nem lesz atomzsarolás áldozata – szögezte le Trump.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: szövetségeseivel azon fog dolgozni, hogy átfogó, tartós megoldást találjanak a problémára. Egyébként hónapoknak kell eltelniük, mire a szankciók életbe is lépnek, ugyanis a washingtoni kormány részletes útmutatást akar adni az érintett cégeknek és bankoknak.
Trump következetesen fenyegetőzött azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ben megkötött megállapodásból, mivel az szerinte nem vonatkozik Irán ballisztikusrakéta-programjára, illetve Teherán szíriai és jemeni szerepvállalására, s nem akadályozza meg hatékonyan Irán atomfegyver-fejlesztési törekvéseit. Az európai vezetők ugyanakkor óva intették Washingtont a kilépéstől, mivel az évek kemény munkáját rombolja le, amely erőfeszítések végül is egy viszonylag fenntartható alkuhoz vezettek Irán nukleáris fegyverektől való távol tartásáról.
Az atomalku három európai tagja – Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – az elejétől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy az aláírt megállapodást ne nyissák meg újra. – Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás nem tökéletes, de a béke forrása egy robbanékony régióban – hangsúlyozta Florence Parly francia védelmi miniszter egy tévéinterjúban. Parly arra az álláspontra helyezkedett, hogy az atomalku sikeresen felfüggesztette Irán katonai célú atomprogramját, az irániak pedig tiszteletben tartják a megállapodást.
Az egyezmény felmondása különben is állandósítja a feszültséget egy konfliktusokkal átszőtt térségben, beleértve Szíriát is, ahol Irán jelenléte Izraelt is felmérgesítette. Az olajpiacok is megsínylik a távozást, tekintve, hogy az iszlám köztársaság jelentős olajexportőr. Irán a Reuters szerint kijelentette, hogy Amerika alkufelmondása nem rengeti meg gazdaságát.
– Minden eshetőségre felkészültünk. Amennyiben Washington kilép az egyezményből, az nem fogja érinteni gazdaságunkat – nyilatkozta Valiollah Szeif, az iráni jegybank elnöke még az amerikai elnök döntésének tegnapi nyilvánosságra hozatala előtt.
Nemcsak a politikusok, az üzleti világ is árgus szemekkel figyelte a fejleményeket, különösen azok a multinacionális cégek, amelyeknek jelentős érdekeltségeik vannak Iránban. Érthető módon ezek a nagyvállalatok azért drukkoltak, hogy ne menjen füstbe az alku, ugyanis ez esetben ismét súlyos szankciókkal kell szembenézniük iráni üzleti kapcsolataik miatt.
Különösen az olyan európai társaságok aggódhatnak, mint a Total és a Shell olajipari cégek, a Renault autógyártó vagy az Airbus repülőgépgyártó, mivel a szankciók részleges feloldása után ők amerikai riválisaiknál sokkal gyorsabban állították helyre az üzleti kapcsolatokat. Most pedig adott esetben azon kell gondolkodniuk, hogy feladják befektetési terveiket, esetleg teljes mértékben kivonulnak.
Annak ellenére, hogy az atomalkut tető alá hozó európai kormányok nem támogatják a megállapodás felmondását, a cégek több irányból is bajba kerülhetnek: számos amerikai beszállítóval, alkatrésszel dolgoznak, félig-meddig állami megbízásaik is vannak, elszámolási egységként az amerikai dollárt használják, s többször amerikai bankokon keresztül bonyolódnak a pénzügyi tranzakciók.