Én szeretnék lenni az, aki létrehozza a békét az izraeliek és a palesztinok között. Ez nagy eredmény lenne, hiszen eddig senki nem volt rá képes – mondta Donald Trump, aki – némi huzavonát követőn – egy órán keresztül válaszolt a választási kampányban Hillary Clintont támogató The New York Times kérdéseire. A beszélgetésben futólag merült fel a közel-keleti béketeremtés lehetősége, mégpedig Trump veje, az ortodox zsidó Jared Kushner kapcsán, aki – Trump szerint – nagyon jó lenne a békeközvetítésben, noha érdekkonfliktusok miatt a megválasztott elnök is bizonytalannak mondta magát abban, hogy három zsidó unokájának apja formális szerepet vállalhat-e a rendezésben.
A már elnöksége első évében Nobel-békedíjat kapott Barack Obama korábban nagy hangsúlyt helyezett az izraeliek és a palesztinok közötti békére, de eredményt nem ért el, noha második külügyminisztere, John Kerry feltűnően nagy elánnal veselkedett neki a kérdésnek. Az egyik kulcskérdés Jeruzsálem: ezt mindkét fél – a palesztinok al-Kudsz néven – fővárosának tekinti, márpedig Trump a kampányban bejelentette, hogy Tel-Avivból a három monoteista világvallás szent helyeinek otthont adó Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget.
Jared Kushner (balra) feleségével és nagy hatalmú apósával
A megválasztott elnök szavai azonnal visszhangra találtak Izraelben. Naftali Bennett oktatási miniszter, a kormánykoalíciós Zsidó Otthon (Bét Hajehudi) párt vezetője tegnap arra sarkallta Benjamin Netanhaju miniszterelnököt, hogy mondja meg Trumpnak: Izrael leszámol a „két állam” eszméjével, és nemet mond a leendő palesztin államra. – Izrael egyedülálló helyzetbe került arra, hogy megmondja, mit akar.
– Akarunk-e Gáza mellett egy második palesztin államot, amely elkerülhetetlenül ellenséges lesz, és elbukik? – tette fel a kérdést Bennett. Netanjahu egyébként az izraeli sajtóbeszámolók szerint neheztel Bennettre, mert őt megelőzve tárgyalt a megválasztott elnök tanácsadóival. Móse Jaalon, az előző izraeli védelmi miniszter azt mondta: akárki is az amerikai elnök, Washington szerepe mint szuperhatalomé jelentősen erodálódott a Közel-Keleten, de ezzel együtt az USA-nak aktívabbnak kell lennie.
Henry Kissinger, az amerikai diplomácia doyenje úgy vélte, Trump előnye, hogy nem kötik ideológiák, miután saját stratégiájára alapozva győzött.
A CLINTON-HÍVEK MEGFORDÍTANÁK AZ EREDMÉNYT
Több mint ötmillióan írták már alá a Change.org petícióját, amely arra buzdítja az amerikai elektorokat: a november 8-i elnökválasztás eredményével ellentétben mégsem Donald Trump, hanem Hillary Clinton javára szavazzanak. Az elektorok az egyes szövetségi államok fővárosaiban december 19-én voksolnak. Trump az eddigi összesítés szerint 306:232 arányban verte meg Clintont az elektori voksokban (miközben a ténylegesen leadott szavazatokban 64 millió:62 millió arányban alulmaradt.) Ha a mostani állással szemben Michigan 16 elektori voksát mégsem Trump kapná, a petíció kezdeményezőinek „már csak” 22 elektort kellene átállítaniuk a másik oldalra. Ez azonban hiábavaló vállalkozásnak tűnik: csak féltucatnyian jelezték, hogy rebellisként készek Clintont támogatni. Az amerikai demokrácia több mint kétszáz éves történetében korábban is voltak már rebellis, a népakarattal dacoló elektorok, de még soha nem befolyásolták érdemben az elnökválasztást. A döntés végső soron Trump pártja, a republikánusok uralta képviselőház kezében van.
