Az amerikai kongresszus még 1995-ben – Bill Clinton elnökségének idején – szavazta meg az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének áthelyezését Tel-Avivból Jeruzsálembe, azóta viszont egyik amerikai elnök sem vállalta magára a külképviselet átköltöztetésével járó felelősséget, illetve a történelmi lépés által gerjesztett – beláthatatlan – következményeket, ezért éltek elnöki jogukkal, és félévente aláírtak egy, az áthelyezés elhalasztását indítványozó dokumentumot.
Donald Trump azonban elnöksége kezdete óta számos külpolitikai kérdésben egyértelművé tette, hogy semmiképpen sem szeretne elődei nyomdokain haladni, sőt a lehető legtöbb, évtizedes múltra visszatekintő külpolitikai konfliktust radikális lépésekkel igyekszik elmozdítani – akármilyen irányba.
Jeruzsálem státusának kérdése márpedig hosszú ideje a közel-keleti konfliktusok egyik legfőbb forrásának számít, a nemzetközi közösség éppen ezért mindenkor igyekezett magát kellő távolságban tartani az egyébként sem békés helyzet súlyosbításától vagy bármilyen irányba való elmozdításától. Barack Obama elnöksége alatt ráadásul az amerikai–izraeli kapcsolatok is mélypontra kerültek.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: Obama Izraelen belüli megítélését jól illusztrálja, hogy a volt amerikai elnököt gúnyosan a középső nevén, azaz Husszeinnek szólították, mivel a zsidó államban uralkodó közvélekedés szerint a Fehér Ház akkoriban az arab országok érdekeit helyezte előtérbe. Ennek pedig legnagyobb bizonyítéka az Obama-adminisztráció által összehozott, sok-sok éves tárgyalással előteremtett iráni atomalku volt, amelynek létrejötte mind az Izrael-barát republikánusok, mind pedig a zsidó állam szemében végzetes hiba volt – magyarázta a szakértő.
Donald Trump színre lépése azonban mindent megváltoztatott: a republikánus elnök számos befolyásos Izrael-barát lobbicsoportot tudhat támogatói között, és családi kötődése is van, hiszen lánya, Ivanka Trump férje a zsidó származású Jared Kushner, akinek Trump az első perctől kezdve komoly szerepeket osztogatott a washingtoni adminisztrációban.
Szalai Máté, a Külgazdasági és Külügyi Intézet kutatója lapunknak elmondta: noha a Trump-adminisztráció tekintetében átfogó Közel-Kelet-stratégiáról egyáltalán nem beszélhetünk, nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök történelmet akar csinálni. Mint mondta, hasonló, radikális változásokat előidéző döntésekkel operál Trump Észak-Korea esetében is, az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való átköltöztetése pedig szintén azt a célt szolgálja, hogy az elnök pontot tegyen egy Bill Clinton elnöksége óta húzódó ügy végére.
A Trump mögött álló lobbicsoportok fényében egyébként sem meglepő Washington markáns kiállása Izrael mellett – tette hozzá a kutató. Az Európai Unió országainak ilyenkor nehéz lavírozniuk az érdekek és a nemzetközi szereplők között: hazánk például 1988 óta elismeri Palesztinát mint államot, ami a legtöbb uniós országról nem mondható el, noha azt is szem előtt kell tartani, hogy Izrael Magyarország fontos kereskedelmi és gazdasági partnere – magyarázta Szalai Máté. Adott esetben ez diplomáciai feszültségekhez is vezethet, hazánk azonban ezeket igyekszik kezelni – tette hozzá.