A piac paradigmaváltáson megy keresztül, mivel a fogyasztók elvárása egyre inkább az, hogy digitális technológiai eszközeinket emberi interakciókkal irányíthassuk – azaz a hanggal és érintéssel történő irányítás helyét átveszi a testbeszéddel, arckifejezésekkel és hanglejtéssel való irányítás, ami nagyban megkönnyíti a gyorsuló technológiai változások követését, az újabb és újabb eszközök kezelését. Többek között ezt állapítja meg az Ericsson ConsumerLab legfrissebb közvélemény-kutatása, amelyet a technológiai újítások korai befogadói körében végzett.
A jövő évben és azután számos fogyasztói trend fog érvényesülni. Például a gépeket a testünkkel irányíthatjuk majd. Az intelligens hangutasításokat használók több mint fele ugyanis úgy gondolja, hogy a technológiai eszközök rövidesen ugyanúgy értik majd testbeszédünket, arckifejezéseinket, intonációnkat, mintha emberek lennének.
A válaszadók kétharmada szerint ez akár már három éven belül megtörténhet. A fogyasztók 63 százaléka továbbá szívesen használna olyan fülhallgatót, amely valós idejű szinkrontolmácsolásra képes. A válaszadók 52 százaléka egy családtag horkolását szeretné kiszűrni vele. A magukat örökös kezdőknek tartó válaszadók 30 százaléka szerint az új technológiák miatt egyre nehezebb készségeik és ismereteik naprakészen tartása. Az új technológiáknak köszönhetően viszont azonnal új területek szakértőivé is válhatunk. A válaszadók 46 százaléka szerint az internet lehetővé teszi számunkra, hogy minden korábbinál gyorsabban tanuljunk meg – és gyorsabban is felejtsünk el – készségeket és ismereteket. A közösségi közvetítés sem elhanyagolandó tényező.
A közösségi médiát egyre inkább kisajátítják a hagyományos hirdetők, ám a fogyasztók fele úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia hasznos lehet a közösségi oldalakra felkerülő információk ellenőrzéséhez. A hirdetések ugyanakkor túlságosan is tökéletessé válhatnak.
A kiterjesztett és virtuális valóság felhasználóinak több mint fele szerint a közeljövőben a hirdetések annyira realisztikusak lehetnek, hogy az élmény gyakorlatilag helyettesítheti a terméket.
Elkényelmesedünk
Vannak olyan emberek, akik szerint ijesztő lehet az ember és a gépek közötti kommunikáció. A válaszadók ötven százaléka ijesztőnek tartaná, ha ember és robot között nem lehetne egyértelmű különbséget tenni. Negyven százalékuk még attól is tart, ha okostelefonja képes lenne a hangulatváltozásaira reagálni. Körvonalazódik egy eléggé szomorú trend is: az elkényelmesedés jegyében a tanulók és dolgozók 32 százaléka szerint nincs szükségük munkára ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessenek.
Negyven százalék szeretné, ha helyettük robot dolgozna és keresne pénzt, így több szabadidejük lenne. A „fényképsétálásnak” is lenne jövője. Képzeljük csak el, milyen érzés lehet besétálni egy fényképbe, és újra átélni emlékeinket. A válaszadók háromnegyede szerint akár öt éven belül már besétálhatunk az okostelefonnal készült fényképeinkbe virtuálisvalóság-alkalmazással. Az ember örök repülési vágyára utal az a trend, amely szerint utakat kellene létrehozni a levegőben. A városokban a földi utak ugyanis zsúfoltak, de a légtér még szabad. A válaszadók 39 százaléka szerint városukban légi folyosókat kellene kialakítani drónok és repülő járművek részére. De ugyanennyien tartanak attól, hogy egy drón a fejükre eshet. A hálózatba kapcsolt világban elengedhetetlen a folyamatos feltöltöttség. A válaszadók több mint 80 százaléka szerint öt éven belül olyan nagy kapacitású akkumulátorokat használunk majd, amelyekkel az állandó töltés problémája lekerül a napirendről.
A virtuális valóságot ma már vallásra és nemre való tekintet nélkül élvezik
Az üzleti világban is izgalmas változások várhatók. A Cisco amerikai hálózati cég előrejelzése szerint a blockchain, az autonóm eszközök és a virtuális asszisztensek lesznek az elkövetkezendő évek uralkodó technológiai trendjei ebben a vállalatok világában. A cégvilágban egyre inkább platformként tekintenek a blockchainre, hiszen a kriptovalutákon kívül egy sor más alkalmazási lehetőség rejlik a technológiában. A dolgok internete és a blokklánc összekapcsolásával egészen érdekes kísérletek folynak. Például egy energiaipari cég a napelemek és az áramhálózat közötti adatcserét helyezné blockchain alapokra.
Az autógyártók pedig azt vizsgálják, hogy hogyan tudnák alkalmazni ezt a technológiát a hálózatba kapcsolt autók közötti kommunikációra.
Autonóm eszközök
Egy másik izgalmas trend az autonóm eszközökhöz – drónokhoz, járművekhez, robotokhoz – kapcsolódik. Az autonóm robotok öntanulók és önfenntartók, s számos területen bevethetők a bányászattól a hulladékkezelésig. Bár a drónok az otthoni felhasználók körében is népszerűek, igazi hatásuk az üzleti világban lesz – akárcsak az önjáró járműveknek. Valószínűleg előbb fogunk a mezőgazdaságban, iparcsarnokok között vagy repülőtereken önjáró járművekkel találkozni, mint a közúti forgalomban.
A drónokat pedig – kiegészítve mesterséges intelligenciával (AI) – az ipari létesítmények felülvizsgálatától a térképészetig számos új területen fogják alkalmazni. Az irodákban is új munkatársakkal fogunk találkozni, ők a virtuális asszisztensek. 2018-ban még csak az egyszerűbb, szóbeli utasításokat fogják érteni – például „Küldd át ezt a prezentációt X. Y.-nak”.
Két év múlva, mesterséges intelligenciával felvértezve már a megbeszélések emlékeztetőit is össze tudják állítani. 2022 után pedig az AI-val felvértezett virtuális asszisztensünk önálló javaslatokat is tesz majd, például összeállítja a projektcsapat résztvevőit.
Biztonság és hálózatok
Van két alapvető tényező azonban, amelyek nélkül a fenti trendek csak víziók maradnak: a kiberbiztonság és a hálózatok. A digitalizáció következtében a hálózatok fontosabbak, mint valaha, ugyanakkor minden korábbinál nagyobbak az elvárásaink. A hálózati iparág új korszak előtt áll. A szándékalapú hálózatok a hálózati eszközök sokaságát egy szövetként értelmezik, ahol nem szükséges minden eszközt egyenként, manuálisan konfigurálni. A legújabb technológiák pedig lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők ne parancsokat, hanem egy szándékot adjanak meg, és a rendszer ennek megfelelően állítja be az egyes hálózati elemeket.
A drónok egyik fontos feladata a létesítményfelügyelet
Ami a kiberbiztonságot illeti, a zsarolóvírusok óriási figyelmet kaptak 2017-ben, és a jövőben is számolnunk kell velük. Ugyanakkor az olyan kibertámadások, mint a WannaCry és a Nyetya, jól mutatják a hagyományos zsarolóvírusnak tűnő, de sokkal rombolóbb támadások gyors terjedését és kiterjedt hatását. Ezek az események előre jelzik a „szolgáltatásromboló” támadásoknak nevezett akciókat, amelyek után a vállalatoknak nincs lehetőségük adataik visszaállítására. A zsarolóvírus-szolgáltatások növekedése a bűnözőknek könnyebbé teszi a kibertámadások kivitelezését. Az olyan hagyományos fenyegetések, mint a túlterheléses típusú támadások, valamint a spam, a kémprogramok (spyware), a hirdetésnek álcázott vírusok (adware) mellett egyre nagyobb anyagi károkat okoznak a vállalati elektronikus levelezőrendszerek elleni támadások.
A biztonsági iparban ugyanakkor gőzerővel folynak az automatizációra, gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztések. A felderítési idő csökkentése kritikus jelentőséggel bír a kiberbűnözők megfékezésében, illetve a támadások okozta károk csökkentésében.
A hálózatok legújabb generációja pedig már arra is képes, hogy azonosítsa az ismert fenyegetések nyomait, még akkor is, ha azok titkosítva vannak – a kódolás visszafejtése vagy az adatvédelembe való beavatkozás nélkül.
