– Mérget ittam. Nem vagyok háborús bűnös. Elutasítom a vádakat – ezek voltak a 72 éves Slobodan Praljak egykori boszniai horvát tábornok szavai, miután a hágai bíróság tárgyalótermében helyet foglalók szeme láttára kiivott egy állítása szerint mérget tartalmazó üveget. Az ítélethirdetést felfüggesztették, a tábornokot pedig kórházba szállították, ahol azonban nem tudták megmenteni az életét. Hogy a méreghez miként jutott hozzá, egyelőre nem tudni, ám az ítéletet kimondó bíró vizsgálatot ígért az ügyben.
Néhány órával később egy másik teremben szembesítették a vádlottakat bűneikkel és büntetésükkel. A törvényszék jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1991-ben egyoldalúan kikiáltott Herceg-boszniai Horvát Köztársaság kormányfőjét, 20-20 évre Bruno Stojicot, a köztársaság egykori védelmi miniszterét, illetve Slobodan Praljak és Milivoj Petkovic tábornokot, míg a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.
Bár az 1992–95 között zajló boszniai háború elején egymás szövetségesei voltak a boszniai horvátok és muzulmánok, később egymás ellen fordultak, többek között a déli Mostar városának ellenőrzéséért vívtak harcot. A boszniai horvát vezetőket abban találták bűnösnek, hogy Horvátország akkori kormányzatának tudtával etnikai tisztogatást hajtottak végre a muzulmánok körében.
A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt. A szerdán öngyilkosságot elkövetett Slobodan Praljakot azzal vádolták, hogy nem akadályozta meg muzulmánok meggyilkolását, nemzetközi szervezetek munkatársai elleni támadásokat és helyi mecsetek elpusztítását, sőt Mostar XVI. században épült hídjának elpusztítását ő maga rendelte el.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot a hágai ítélet miatt, amely szerinte mély morális igazságtalanságot mutat a hat volt boszniai horvát vezetővel és a horvát néppel szemben. Plenkovic emlékeztetett, hogy Horvátország segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinának a délszláv háborúban. A horvát hadsereg útját állta Bihac szerb megszállásának, és ezzel megakadályozott egy újabb srebrenicai mészárlást – hangsúlyozta.
Hozzátette: a horvát hadsereg a boszniai hadsereggel együtt felszabadította Bosznia nagy részét, és véget vetett a háborúnak az országban. Kiemelte, hogy Horvátország több százezer menekültet fogadott be Boszniából. A horvát parlament elutasította, hogy Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben.