A legfrissebb felmérések szerint a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt a legnépszerűbb parlamenti erő Lengyelországban, a szavazatok 42 százalékát szerezné meg, ha most lennének a választások. Ez bőven elég lenne ahhoz, hogy megtartsa abszolút többségét a varsói parlament alsóházában. A legerősebb ellenzéki pártok, a jobboldali-liberális Polgári Platform és a liberális Modern alkotta pártszövetség támogatottsága 32 százalék.
„A PiS támogatottsága magas. A gazdasági mutatók kedvezők. Az ellenzék töredezettebb, mint valaha – összegzi a politikai helyzetet a Rzeczpospolita. A napilap megjegyzi: még a lengyel bankfelügyelet nemrégen lemondott elnökének személyéhez fűződő bűnügyi eljárás sem tudta megingatni a kormányt, nem úgy, mint az előző kabinetet megrázó politikai és korrupciós botrányok.
A 2015 novemberében kormányra lépett Jog és Igazságosság a gazdasági fejlődés fenntartása mellett népszerű szociális és családtámogatási intézkedéseket hozott, miközben a magyar kormány szövetségeseként határozottan elutasította az Európai Bizottság által megkövetelt bevándorlási kvótákat, illetve szorosabbra fűzte kapcsolatait a visegrádi négyekkel.
A közigazgatási és bírósági reformok azonban nem nyerték el a nyugati országok tetszését, amelyek azzal vádolták meg a varsói kormányt, hogy saját embereit ülteti magas pozíciókba, s csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének súlyos kockázata miatt tavaly megindította Lengyelország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amelyet Magyarország esetében az Európai Parlament (EP) kezdeményezett.
Éles bírálatokat váltott ki a nyáron az is, hogy 70-ről 65 évre csökkentették a legfelső bíróság tagjainak nyugdíjkorhatárát, ám az Európai Bizottság követeléseinek eleget téve a varsói parlament a napokban a lépés visszafordításáról szóló törvényt fogadott el.
– A Polgári Platform annak idején ugyanolyan önkényesen választotta meg az alkotmánybíróság tagjait, akkor furcsa módon Brüsszelből, a Nyugatról semmiféle kritika nem érkezett – mondta lapunknak Kiss Gy. Csaba, aki szerint azok a bírálatok sem helyénvalók, hogy a lengyel média egyoldalú.
Az ELTE egyetemi tanára úgy véli, a Kelet-Közép-Európáról kialakult hamis nyugati képzetek abból fakadnak, hogy szinte semmit sem tudnak országaink múltjáról és helyzetéről. „Nem néztek szembe azzal, hogy mi történt velünk negyven éven keresztül, és nem akarják elfogadni, hogy a saját utunkon akarunk járni” – mondta a szakértő.
A Jog és Igazságosság a reformokkal kapcsolatban gyakran hangoztatja azt, hogy a kommunista maradványoktól, az egykori diktatúrát kiszolgáló törvényhozóktól akarja megszabadítani az igazságszolgáltatást és Lengyelországot, amire ígéretet tett választási kampányában. Az utóbbi időben azonban megfigyelők szerint barátságosabb arcát akarja megmutatni a PiS választóinak az Európához tartozás hangoztatásával.
Ezt szolgálta többek között az egykori bankár, Mateusz Morawiecki (képünkön) tavalyi miniszterelnöki kinevezése, de sajtóforrások szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a kormány még a májusi európai parlamenti választások előtt megtartja a nemzeti választásokat, hogy még véletlenül se vegyék őket egy kalap alá az EP erőteljesen euroszkeptikus pártjaival.
