Donald Trump kormányának hivatalba lépése óta a helyzet eszkalálódott, különösen az egyoldalú amerikai lépések miatt – magyarázta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Ezek között említette a párizsi klímaegyezményből való kilépést, az iráni nukleáris alku felmondását, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi viták kiéleződését, illetve a NATO szövetségi rendszerén belüli vitákat a közös teherviseléssel, valamint a védelmi költségvetéssel kapcsolatban.
– Az USA és egyes uniós államok közötti viszony sem egyöntetű, a tagállamok megosztottak a Trump-kormányhoz való viszony tekintetében. A vezető európai országokkal, így Franciaországgal és Németországgal kiélezettebbek a viták, míg a közép- és kelet-európai tagállamokkal, így Lengyelországgal, Romániával, Csehországgal vagy a balti államokkal vitáktól mentes együttműködést tudtak kiépíteni az amerikaiak – emelte ki.
A szakértő szerint bár a kapcsolatrendszert számos vitás kérdés terheli, és a korábbi évekhez, évtizedekhez képest most nagyobbnak látszanak a konfliktusok, kihívások, nincsen szó végleges törésről.
Annak kapcsán, hogy Emmanuel Macron francia államfő az uniós haderő létrehozását sürgette – amelyet Donald Trump sérelmezett –, a szakértő elmondta: az uniós, különösen a francia és az amerikai vezetés között továbbra is igen szoros a katonai és biztonságpolitikai együttműködés.
Varga Gergely hozzátette, az uniós katonai képességek jelentős lemaradásban vannak az amerikaihoz képest, ezért illuzórikus lenne a közeljövőben egy európai katonai haderőről beszélni. – Mivel az egységes uniós akarat egyelőre nincs meg, hiszen Macron elképzelésével kapcsolatosan az EU-n belül is érzékelhető törésvonal, az USA-nak nincs oka az aggodalomra – tette hozzá.
A jövőre tekintve kiemelte, az USA és az EU továbbra is jóval közelebb áll egymáshoz, mint más térségekhez. Kínával szemben ugyanazokat a kifogásaikat vetik fel a kereskedelmi kapcsolatok terén – ami most konfliktus tárgyát képezi, az a kínai problémákra adott válasz: az USA a keményebb fellépés mellett döntött.
A fő cél, hogy ha nem is sikerül teljesen megoldani ezeket, legalább történjen előrelépés, és a jelenlegi kereskedelmi konfliktusok ne eszkalálódjanak. Az orosz kapcsolatokat illetően a szakértő elmondta: bár a tagállamok megosztottak az Oroszországgal való viszonyt illetően, az EU minden törésvonal ellenére fenntartja a szankciós politikát Moszkvával szemben.