A infratest dimap kutatóintézet adatai szerint az SPD országos választói támogatottsága jelenleg 20 százalékos. Amennyiben ez nem változik, és a Martin Schulz vezette párt 20 százalékot szerez a tíz nap múlva tartandó választáson, alulmúlja eddigi negatív rekordját, a 2009-es 23 százalékot, és messze elmarad a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 25,7 százaléktól.
A szociáldemokraták az egy héttel korábbihoz képest 1 százalékponttal gyengültek. A 20 százalék a legalacsonyabb érték, amelyet az infratest dimap kutatásaiban eddig mértek.
Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett felmérés szerint a CDU/CSU változatlanul 37 százalékon áll. A pártszövetség 2013-ban a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte össze, és az utóbbi négy évben az SPD-vel kormányzott.
A Bundestag ellenzéki oldalán a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal a szavazatok 9 százalékára számíthat, ami 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbihoz képest, de 0,5 százalékos emelkedés a 2013-ban elért 8,5 százalékhoz viszonyítva.
A Zöldek 7,5 százalékon állnak, gyengültek az egy héttel korábbi 8 százalékhoz, és a 2013-as 8,4 százalékhoz képest. Az 5 százalékos bejutási küszöböt várhatóan két további párt is eléri.
Az AfD 12 százalékos eredménnyel, a harmadik legnagyobb frakcióval kerülhet be a Bundestagba. Támogatottsága 1 százalékponttal nőtt az egy héttel korábbihoz képest, és több mint a két és félszerese a 2013-ban elért 4,7 százaléknak.
A 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet visszaszerzésére készülő jobboldali liberális német Szabad Demokrata Párt (FDP) az egy héttel korábbi 9 százalékról 9,5 százalékra emelkedett, ami nagyjából a kétszerese a négy éve elért 4,8 százaléknak – mutatta ki az infratest dimap ARD Deutschlandtrend című felmérése.
Ezek az utolsó adatok, amelyeket az intézet a választás előtt közzétesz.
A felmérést szeptember 12-én és 13-án készítették, 1003 ember megkérdezésével. Az adatok a választókorú népességet tekintve reprezentatívak. Ha a 154 éve alapított SPD valóban történelmi vereséget szenved, a pártban „kitör a lázadás” és elsöpri a teljes felső vezetést, Martin Schulzcal az élen – mondta csütörtökön Berlinben egy újságírókkal folytatott beszélgetésen az egyik legtekintélyesebb német politológus.Oskar Niedemayer, a berlini Freie Universität kutatóegyetem empirikus politikai szociológiára szakosodott munkacsoportjának vezetője hozzátette: a Bundestag-választásokon elszenvedett egymás utáni negyedik vereség apátiába taszíthatja a tagságot, ami nagyban megnehezítené az új vezetés dolgát, ha ismét tárgyalni kellene a CDU/CSU-val a nagykoalíció folytatásáról.
Az SPD csak akkor vállalhatna kormányzati felelősséget, ha a tagság egy pártszavazáson jóváhagyná a koalíciós szerződést, ezért meg kellene győzni a többséget arról, hogy ismét be kell állni kisebbik koalíciós partnerként Angela Merkel mellé, annak ellenére, hogy a 2005-2009-es és a 2013-2017-es ciklus közös kormányzása is katasztrofális vereséggel végződött.
A kutató az AfD-t nemzeti konzervatív pártként jellemezte, megjegyezve, hogy egyre erősebb szélsőjobboldali tendenciák figyelhetők meg a pártnál, amely az utóbbi két évben mindenekelőtt a berlini vezetés menekültpolitikájának éles bírálatára, és a szélsőséges iszlamizmusként, valamint terrorveszélyként azonosított iszlám elutasítására építette politikáját.
Mint mondta, a következő ciklusban dől majd el, hogy melyik irányba indul tovább az AfD. Várhatóan mindent megtesznek majd azért, hogy elkerüljenek egy újabb pártszakadást – mondta Oskar Nidermayer, felidézve, hogy 2015-ben távozott a pártból az addig meghatározó konzervatív-liberális szárny.
Hozzátette: az AfD a Bundestag tagjaként valószínűleg semmilyen hatással nem lesz a törvényhozásra, a többi párt várhatóan nem működik majd együtt frakciójával, indítványait nem veszik napirendre.
