Szombat este, hosszú hónapok előkészítő munkáját követően, 195 ország fogadta el Párizsban azt a megállapodást, amely a klímaváltozás elleni küzdelemben fogja össze a világot. Nem meglepetés, hogy a megállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, amely a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fokban maximálja a század végéig, az iparosodás előtti mértékhez képest. Az előzetes felajánlások alapján egyébként a jelenleg elérhető cél a 2,7 Celsius-fokos felmelegedés (amely 3,6 volna, ha az országok a jelenlegi politikáikat folytatnák). A legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedés úgy valósulhat meg, hogy a kötelezettségvállalásokat ötévenként felülvizsgálják. A Föld egyébként az iparosodást megelőző időszakhoz képest már 1 Celsius-fokot melegedett, a szövegbe így a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérésére azt is beemelték, hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy csak 1,5 fokos legyen a hőmérséklet-növekedés. Ezzel párhuzamosan cél, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését a lehető leghamarabb megállítsák, az évszázad második felére pedig el kell érni az egyensúlyt, vagyis olyan mértékre csökkenteni a kibocsátást, amelyet a környezet ellensúlyozni képes.
A hat évvel ezelőtti koppenhágai csúcson merült fel először a szegény országok támogatása 100 milliárd dollárral, a finanszírozás gyakorlati kérdéseiben azonban azóta nem született egyetértés. A párizsi megállapodás szerint most elfogadtak egy 2020-tól folyósított, évi 100 milliárd dolláros támogatást, amelynek előteremtése a gazdag országok feladata. Ez az összeg 2025-től tovább növelhető. „Az évi 100 milliárd dollár jó kiindulópont, de továbbra is mindössze 8 százalékát jelenti a világ éves katonai kiadásainak” – mondta Ilan Kelman, a University College London professzora.
A legnagyobb kérdés persze mindezen felajánlások betartása. A megállapodás szerint a kibocsátáscsökkentési célok benyújtása és a rendszeres felülvizsgálat kötelező, azonban a nemzeteket valójában semmi nem kötelezi a felajánlások betartására. „Amíg önkéntesek a felajánlások a kibocsátáscsökkentésről, bármiféle iránymutatás nélkül a további szigorítást illetően, nehéz optimistának lenni” – mondta John Shepherd, a Southamptoni Egyetem Oceanográfiai Központjának professzora.
A tét pedig nem kicsi, ugyanis a legrosszabb forgatókönyvek 100 milliós nagyságrendű népvándorlással számolnak. – Az éghajlatváltozás elől menekülőknek nincs a homlokára írva, hogy „klímamenekült vagyok”. A folyamat tulajdonképpen már elkezdődött: az éghajlatváltozás, és annak kapcsán az élelmiszerárak növekedése a szír polgárháború kirobbanásában, sőt a tunéziai forradalom esetén is közrejátszott – mondta a Magyar Időknek Jávor Benedek, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke.
A szombaton elfogadott klímamegállapodást mindenesetre történelmi jelentőségűnek nevezték a világ vezetői. Barack Obama amerikai elnök szerint a legnagyobb esélyt jelenti arra, hogy megmentsék a Földet. Angela Merkel német kancellár úgy vélte, emberek milliárdjainak segíthet megfelelő életfeltételeket biztosítani a távolabbi jövőben is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a megállapodás megfelelő keretet biztosít a klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és a magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is. Magyarország kétmilliárd forint felajánlásával erősítette meg részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban. Az összeg fele a Zöld Klíma Alapba kerül, a másik egymilliárdot bilaterális, illetve egyéb multilaterális együttműködésekben használják fel.
Az egyezmény főbb pontjai
Hőmérséklet. A megállapodás előirányozza, hogy legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, de a klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésére erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a felmelegedés ne legyen több 1,5 foknál. A kormányok ezért vállalták, hogy „amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését.
Kibocsátás. Az egyes országok ötévenként vállalásokat tesznek annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az első, 2020-ban kezdődő ciklusra a világ 195 országából 185 nyújtotta be erre vonatkozó terveit, ami a világ összkibocsátásának 90 százalékát teszi ki. Konkrét kibocsátási célokat várhatóan csak a fejlett országok fognak megadni.
Finanszírozás. Kibocsátásuk csökkentéséhez a szegényebb országok támogatást kapnak a gazdagoktól. Más országokat is bátorítanak arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a támogatáshoz. Az egyezmény szerint évi 100 milliárd dollárra lenne szükség. A klímamegállapodás ezen része azonban semmire sem kötelezi a gazdag államokat.
Felülvizsgálat. 2023-ban, majd azt követően ötévente megvizsgálják az egyes országok által tett vállalások eredményességét. A megállapodás nem ír elő büntetést a vállalásaikat nem teljesítő országokkal szemben, de átláthatósági szabályokat fektet le, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amire ígéretet tesznek. Minden országnak rendszeresen jelentést kell tennie kibocsátásainak mértékéről és a csökkentésükre tett erőfeszítésekről.