Kilicet azért tartóztatták le tavaly júniusban a török hatóságok, mert feltehetőleg használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormány szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. Terrorszervezethez – vagyis a Gülen-mozgalomhoz – való tartozással vádolják az ellene indított perben, és a hatóságok szerint Kilic szervezte meg azt a találkozót is, amelynek keretében török és külföldi jogvédők tavaly egy isztambuli szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.
A vádak alapján akár 15 évi börtönbüntetésre is ítélhetik. Egy isztambuli törvényszék idén februárban szabadlábra helyeztette őt, de rögtön felül is vizsgálta döntését, és Kilicet újra bebörtönözték. A perben, amelyben rajta kívül tíz másik jogvédőt is vádolnak, köztük Idil Esert, az AI törökországi igazgatónőjét, a következő tárgyalás június 21-én lesz.
Ankara szerint az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok szervezte meg az elbukott 2016-os puccskísérletet. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Salil Shetty, az AI főtitkára szerdán kiadott közleményében azt írta: Kilic bebörtönzésének évfordulóján időszerűnek érzik bejelenteni, hogy megsokszorozzák a szabadon bocsátása érdekében tett erőfeszítéseiket, de nem csak az ő kiengedése érdekében akarnak többet tenni, hanem mindazon civilszervezeti alkalmazottak érdekében, akik szabadságukkal fizetnek pusztán azért, hogy a munkájukat végzik.
Törökországban az elmúlt csaknem két évben legalább 159 ezer embert vettek őrizetbe, és közülük legalább 48 ezret előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük volt a Gülen-hálózathoz, illetve ezen keresztül az összeesküvéshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet feltételezett résztvevőit sújtják, hanem a mozgalom feltételezett tagjait és támogatóit is, újságírókat, tanárokat, civil jogvédőket.
