A nyilatkozat világos garanciát ad Magyarország számára, hogy senkit sem kell kötelező jelleggel befogadnia – nyilatkozott a miniszterelnök, aki reményét fejezte ki, hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek, hiszen Európának az az érdeke, hogy Törökország visszatartsa a migránsokat.
Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint kétmillió menekült ellátását segítő hárommilliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Az összeget később módosíthatják az események függvényében. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migráns gyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki.
Ahmet Davutoglu török kormányfő történelminek minősítette a találkozót, amely új lendületet ad a megrekedt integrációs folyamatnak.
Súlyos szankciókkal bünteti Moszkva Törökországot
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta a Törökországot sújtó szankciókról szóló rendeletet, válaszul arra, hogy a török légierő négy nappal korábban lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai–török határ térségében. Recep Tayyip Erdogan török államfő előzőleg azt mondta, „bárcsak ne történt volna meg az egész”.
A Kreml honlapjára feltett elnöki rendelet értelmében átmenetileg törlik a charter-repülőjáratokat Törökországba, az utazási irodák nem szervezhetnek turistautakat oda, és teljesen vagy részlegesen leállítják bizonyos török áruk importját, írta az MTI. Továbbá korlátozzák török vállalatok oroszországi tevékenységét, valamint török munkavállalók alkalmazását orosz cégekben. A rendelet utasítja a kormányt, hogy állítsa össze a korlátozással érintett áruk, cégek és állások listáját. 2016. január 1-jétől vízumkötelezettséget vezetnek be az Oroszországba utazó török állampolgárok számára. A rendelet előirányozza továbbá a Fekete-tenger medencéjében az orosz kikötői ellenőrzésnek és a tengeri szállítás biztonságának erősítését, ezen belül a hajók orosz kikötőkben való illegális tartózkodásának, illetve annak környékén történő mozgásuknak a megakadályozását. Törökország elsősorban élelmiszert, agráripari termékeket és textíliát szállít Oroszországba. A Kreml szóvivője szombaton korábban azt mondta, hogy jelenleg mintegy 200 ezer török állampolgár tartózkodhat orosz földön. Putyin két nappal a párizsi klímacsúcs kezdete előtt írta alá a büntetőintézkedésekről szóló elnöki rendeletet. Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton korábban sajnálkozását fejezte ki az orosz repülőgép lelövése miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy a párizsi csúcstalálkozó, amelyen ő és Putyin is jelen lesz, esélyt nyújthat a kapcsolatok javítására. Az államfő azonban nem kért bocsánatot, hiába követelte ezt Putyin, sőt azt mondta, Oroszország „ne játsszon a tűzzel”. Ankara pénteken szólította fel állampolgárait arra, hogy csak rendkívül szükséges esetben utazzanak Oroszországba. Tegnap a lelőtt orosz vadászgép pilótájának a holttestét átszállították Szíriából Törökországba, ahol Oleg Peskov alezredes maradványait átadták Oroszország képviselőjének. A gép személyzetének mindkét tagja sikerrel katapultált, miután a török légierő F–16-os gépe lelőtte Szu–24-es vadászbombázójukat, de ereszkedésük közben a helybéli türkmén közösség tagjai golyózáport zúdítottak rájuk, megölve a pilótát. A navigátor sikerrel elmenekült.
Vasárnap a Kurdisztáni Regionális Kormányzat (KRG) – Észak-Irak de facto független kurd állama – ipari és energiaügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az általuk felajánlott gáz- és olajmennyiség elegendő Európának és Törökországnak egyaránt. Cevdet Circo szerint Törökország és a KRG között stratégiai megállapodás köttetett, amelynek értelmében a KRG 2017-től szállít gázt Ankarának. „A kurd gáz Törökországon keresztül fog eljutni Európába. Kurdisztán be tudja tölteni a hiányt, amelyet az orosz gázszállítások szüneteltetése jelentene Európának” – mondta Circo. Jelenleg Törökország legnagyobb olaj- és gázszállító partnere Oroszország, a viszony romlásával azonban kérdésessé vált a szállítások jövője.
A hét végén egy orosz vadászgép Szíria felől behatolt az izraeliek által ellenőrzött Golán-fennsík légterébe, de a viszályt sikerült elkerülni, a harci gép incidens nélkül elhagyta a megszállt területet. Izrael szerint egyértelműen a pilóta hibás manővere miatt sértette meg a légteret, de felszólításra azonnal távozott. „Az orosz gépek nem akarnak minket megtámadni, ezért nem is kell azonnal reagálnunk és lelőnünk őket, ha hibát követnek el” – mondta Móse Jáálon izraeli védelmi miniszter. Tavaly szeptemberben Izrael lelőtt egy betévedt orosz gyártmányú, de szíriai vadászgépet, s kijelentette, mindig így fog tenni, ha biztonságát veszélyben érzi.
Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a migránsok áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelen lévő vezetők között – közölte Orbán Viktor. Az unió által Törökországnak felajánlott, a menekültek ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi keret kétéves periódusra szól – tájékoztatott a magyar kormányfő, aki emberiességi szempontból helyesnek tartotta Magyarország 18 milliós hozzájárulását, az összeget pedig méltányosnak nevezte a nemzeti össztermék arányaihoz képest. A hárommilliárdos összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság ugyanis azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.
Ha nem sikerül rövid időn belül biztosítani a külső határokat, veszélybe kerül a szabad mozgást biztosító schengeni övezet – mondta Donald Tusk, az uniós tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke tegnap Brüsszelben, az EU–török csúcstalálkozóra érkeztekor adott nyilatkozatában. „Erős határellenőrzés nélkül Schengen szétesik” – vélekedett. Szerinte a törökökkel való megállapodás önmagában nem elégséges ugyan a migrációs válság kezeléséhez, de Törökország a kulcsszereplők egyike. Jean-Claude Juncker (képünkön), az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „maximális határbiztonságot” várnak Törökországtól.
Az elképzelések szerint az EU–török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU–török csúcstalálkozót. Az is kiderült, hogy az Európai Unió a kedvezményekért cserébe számos területen változást vár Törökországtól, így kezdve az emberi jogi helyzettel egészen a kurdok problémájának kezeléséig. A tegnapi zárónyilatkozatban többek között szerepel egy pont a terrorizmus elleni közös fellépésről, valamint a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása.
Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére külön tanácskozást tartottak a találkozó előtt mindazon országok képviselői, amelyek hajlandóak egy menekültkontingens átvételére Törökországtól, az elképzelések szerint mintegy 400 ezer menekült befogadásáról lehet szó – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lap. A megbeszélésen Németország mellett Ausztria, a Benelux államok, Svédország, Finnország és Görögország képviselői vettek részt. A terv szerint ezek az uniós tagországok befogadnak egy előre meghatározott létszámú menekültcsoportot Törökországtól, ha az ankarai vezetés leállítja a menekülteknek az Európai Unióba irányuló tömeges, illegális bevándorlását. A kontingens legnagyobb részét Németország fogadná be.