Az euróövezet kormányai, azaz Görögország legnagyobb hitelezői egyetértenek abban, hogy adósságszolgálati plafont kell bevezetni a görög adósságkönnyítés keretében. Ez azt jelentené, hogy Athén éves törlesztőrészlete nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke Limában, a tegnap kezdődött IMF–Világbank-közgyűlés alkalmából. Dijsselbloem a Reuters hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor azt is leszögezte: arról még nem jutottak dűlőre, hogy az adósságterhek enyhítését bizonyos feltételek teljesülésétől tegyék-e függővé. Erről majd azután kezdenek egyeztetni a valutaövezet kormányai, ha Görögország sikeresen veszi a legutóbbi, immár harmadik nemzetközi mentőcsomag által előírt első felülvizsgálatot, amely a pénzügyi segély fejében megkövetelt reformok teljesülését vizsgálja.
Athén – s kezdetben az IMF is – az év eleje óta azt szeretné elérni, hogy csökkentsék adósságterheit, bár a görög kormány ezt az idén a GDP 180 százalékát meghaladó államadósság egy részének elengedésével szeretné elérni. Az eurózóna többi tagja ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy a lényeges kérdés nem az adósság nominális értéke, hanem az adósságterhek mértéke. Azzal érvelnek továbbá, hogy Görögországnak csak 2022-ben kell elkezdeni a törlesztést, s ez elviselhetővé teszi az adósságteher kezelését.
