A bizalmatlansági indítvány megindításához szükséges számú beadvány még kedd este gyűlt össze, hiszen az alsóház konzervatív párti frakciójának legalább 15 százaléka támogatta a szavazás megtartását. A kormányon lévő Konzervatív Párt lázadó képviselői elégedetlenek a London és Brüsszel között létrejött megállapodással, amely a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzíti. Szerintük az alkuval Nagy-Britannia továbbra is erősen kötődni fog az EU-hoz úgy, hogy közben – a megszűnt tagság miatt – nem vehet részt a döntéshozatali folyamatokban.
A határozottan euroszkeptikus képviselők különösen az északír–ír kérdéssel kapcsolatban született megállapodást kritizálják. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brit kilépés hivatalos dátuma – 2019. március 29. – után kezdődő, 2020. december végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a fizikai ellenőrzés visszaállítását Írország és Észak-Írország 499 kilométeres határán.
A ribillió miatt halasztották el a keddre tervezett parlamenti alsóházi szavazást, amely a Brüsszel és London között létrejött megállapodásról szólt volna. Theresa May a halasztást azzal indokolta, hogy a kormánynak nem lett volna meg a többsége az alku elfogadásához, hiszen a lázadó konzervatív képviselők mellett a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Munkáspárt, de még a konzervatív kisebbségi kormányt kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt is elutasította volna azt.
A miniszterelnöknek manapság mindegyik parlamenti párttal meggyűlik a baja
Fotó: Reuters
A késleltetés tovább szította a feszültséget a brit kormánypárton belül, amelynek keményen euroszkeptikus képviselői a gyengeséget vélték felfedezni Theresa May lépésében. A miniszterelnök a napokban – a ma kezdődő EU-csúcs előtt – európai körútra indult, hogy biztosítékokat kapjon az Európai Uniótól arra: az ír–északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalék megoldás csak átmeneti időre alkalmazható. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel német kancellár azonban elutasította a megállapodás módosítását.
Theresa May a tegnapi bizalmi szavazás előtt arra figyelmeztette párttársait, hogy elmozdítása nem változtatná meg a parlamenti erőviszonyokat, az új miniszterelnöknek pedig nem lenne más lehetősége, mint elhalasztani a brit kilépést vagy véget vetni magának a brexitfolyamatnak.
A kormányfő állítólag arra is ígéretet tett, hogy a következő, 2022-ben esedékes választásokon nem ő lesz pártja miniszterelnök-jelöltje. Az Eurasia Group nevű elemzőintézet szerint ha a kormányfő túléli is a bizalmi szavazást, továbbra sem lenne elégséges erejű felhatalmazása a párton belül az EU-val elért brexitmegállapodás elfogadtatásához.
