A „Bolívia nemet mondott” jelszóval utcára vonuló emberek utakat torlaszoltak el az olyan nagyobb városokban, mint La Paz, Santa Cruz és Cochabamba. Ellenzéki vezetők hívták tüntetésre a népet. Az előző napi jelentések szerint három tiltakozó menet indult el az ország különböző pontjairól La Pazba.
A legfőbb választási bíróság épülete előtt tucatnyi ember fából ácsolt keresztekre feküdve tiltakozott a testület szerdán hozott döntése ellen, amellyel szabad utat engedett a 2006 óta hivatalban lévő bolíviai államfőnek, hogy negyedszer is indulhasson az elnökválasztáson.
Bolívia első indián származású államfője, aki harmadik elnöki periódusát tölti, többször tett kísérletet az elnöki mandátum időtartamára vonatkozó alkotmányos korlátok eltörlésére. Morales 2006-ban került hatalomra, majd 2009-ben és 2014-ben újraválasztották, jóllehet az alkotmány tiltotta, hogy valaki három egymás utáni ciklusban államfő legyen. Az alkotmánybíróság viszont nem talált kivetnivalót Morales harmadszori újraválasztásában, mondván, 2009-ben új alaptörvényt fogadtak el, ezért Morales első elnöki mandátumát nem kell figyelembe venni az új alkotmányban lévő korlátozás érvényesítésekor.
Két évvel ezelőtt, 2016 februárjában népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amely engedélyezte volna a hivatalban lévő elnök negyedszeri indulását, de a szavazók szűk többsége elutasította a javaslatot. Morales közölte ugyan, hogy elfogadja a nép akaratát, de pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) az alkotmánybírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy foglalt állást, hogy – az alkotmányos rendelkezések ellenére – semmilyen köztisztségnek nem szabható időbeli korlát.
„A szavazói akarat felette áll az alkotmánynak és a nemzetközi szabályoknak. A választási bíróság nem tartja tiszteletben a referendum eredményét” – hangoztatta Arturo Murillo, az ellenzéki Nemzeti Egység párt szenátora.
