A Szaad Haríri kormányfő vezette szunnita pártszövetség, illetve az Irán támogatását élvező síita Hezbollah között alakíthatták újra az erőviszonyokat a vasárnapi libanoni parlamenti választások, amelyeknek várhatóan hétfőn közlik az eredményét. Kilenc éve nem rendeztek ilyen voksolást a politikai válsággal küszködő 6,2 milliós közel-keleti országban; a bejrúti törvényhozás korábban háromszor is döntött a saját mandátumának meghosszabbításáról.
A szíriai és iráni befolyás, egy ellenséges Izrael, illetve politikai merényletek árnyékában élő Libanon politikai élete rendkívül törékenynek számít, Haríri például tavaly év végén – ellentmondásos körülmények között – Rijádban bejelentette a lemondását, majd visszakozott. Haríri apját, Rafík Haríri volt kormányfőt 2005-ben meggyilkolták. A maradék politikai stabilitást a patikamérlegen kimért felekezeti egyensúly hivatott megőrizni: ahogyan az államfő a szokásjog alapján mindig keresztény, a miniszterelnök szunnita, a parlamenti elnök pedig síita muszlim, miközben a 128 törvényhozási mandátumot egyenlően osztják fel keresztények és muszlimok között.
De a lakosság mintegy negyven százalékát kitevő keresztények aránya csökken, és – miként a Közel-Kelet egészén – egyre nehezebb a helyzetük is. Ráadásul az egykor a Közel-Kelet Svájcának tartott kis ország ma a világ harmadik legeladósodottabb állama, miközben 1,5 millió szíriai menekültet fogadott be.
Bejrút politikai stabilitása rendkívül törékeny
Fotós: Reuters
Libanoni elemzők szerint nagy változásra nem lehet számítani. – A főbb erők újra összefognak az ország irányítására – állítja Szami Atallah politológus. Hilal Kasznan, a bejrúti Amerikai Egyetem tanára ugyancsak az AFP hírügynökségnek azt mondta: a Hezbollah és szövetségesei többséget szereznek, megtartják a kormány döntéseire való befolyásukat, és nem hagyják, hogy feszegetni kezdjék arzenáljának kérdését.
Az 1975 és 1990 közötti polgárháború után a síita mozgalom volt az egyetlen, amely nem számolta fel fegyvereit, emlékeztet a hírügynökség.
