2018-ban az európai politikát, azon belül is a migrációs politikát befolyásoló választást tartottak több tagállamban is. Az első nagy fordulat márciusban Olaszországban következett be, ahol az emberek 70 százaléka szavazott a bevándorlásellenes pártokra. A győztes pártszövetség egyik fő ígérete az volt, hogy 600 ezer migránst toloncolnak ki győzelmük esetén.
Az idei választásokat szemlélve elmondható, hogy a migráció a politikai közbeszéd első számú témájává nőtte ki magát – mondta a műsorban Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Véleménye szerint minden tagállami választásban ez állt a kampány középpontjában, illetve a választók rendre büntették azokat a pártokat, amelyek a migráció barátaiként határozták meg magukat, vagy esetleg nem fordultak szembe elég erőteljesen a korábbi migrációbarát politikájukkal.
A svéd belpolitikában is változást hozott a migráció
Bár Svédországban a szociáldemokraták nyerték a választásokat, jelentősen megerősödött a bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt. Az északi államban december közepéig nem sikerült kormányt alakítani, így várhatóan előre hozott választásokat kell tartani. A szakértő szerint már 2017-ben is megfigyelhető volt, hogy a migrációt támogató baloldali pártok jelentősen meggyengültek. Ez a trend folytatódott 2018-ban.
Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában is meggyengültek például azok a pártok, amelyek bevándorláspárti álláspontot képviselnek – mondta Deák Dániel. A Figyelő főmunkatársa kifejtette, hogyha még egy liberális vagy baloldali miniszterelnöke is lett valamelyik országnak Nyugat-Európában, annak ellenére a koalíciós válságok, feszültségek és belpolitikai válságok mindennapossá váltak ezekben az országokban is.
A migrációt elutasító Fidesz–KDNP tovább erősödött
Szakértők szerint meghatározó volt az áprilisi magyarországi választás is. Kovács István úgy véli: Európában a nemzetközi propaganda azt sulykolta, hogy Magyarországon a kormányzó pártok Európával szemben politizálnak. A migrációt a kezdetektől elutasító kormánypártok azonban tovább erősödtek.
Mint mondta, a Soros-szervezetek is aktívan beszálltak a kampányba, már-már az ellenzéki pártok helyett politizáltak. Ezért a nemzetközi közvélemény is meglepődött, hogy a jelenleg is regnáló kormánypártok nemhogy gyengültek volna, hanem megerősödtek, és az egész világon példátlan módon, zsinórban harmadszor is kétharmados többséggel tudott kormányt alakítani a magyar miniszterelnök.
Megbukott a nyitott kapuk politikája?
A migrációt szintén elutasító lengyel kormánypártok is növelték támogatottságukat az októberi választásokon. Az illegális bevándorlás és az azzal járó társadalmi feszültségek változást indítottak el Németországban is, amely az elmúlt években folyamatosan a nyitott kapuk politikáját képviselte. Két tartományi választáson is történelmi vereséget szenvedtek a kormánypártok, előbb Bajorországban, majd Hessenben.
Azok a pártok, amelyek a gazdasági, egészségügyi, biztonságpolitikai természetű kockázatokat idejekorán felismerték, majd ezt a politikát beépítették a kormányzati portfóliójukba, azok népszerűvé váltak az elmúlt időszakban – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
A Századvég jogi szakértője szerint bár az érzékenyített, velejéig megdolgozott német társadalom kapcsán elmondható, hogy 2015-ben még lufikkal várták a migránsokat, mára vannak olyan kelet-német tartományok, ahol az AfD erősebb, mint a CDU, a Kereszténydemokrata Unió.
Népszerűtlen vezetők
A választási eredmények miatt Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről, a következő parlamenti választáson pedig egyáltalán nem indul.
Fő szövetségese, Emmanuel Macron francia elnök támogatottsága is meggyengült. November közepe után mindennapossá váltak a tüntetések és zavargások Franciaországban. Az államfő soha nem volt olyan népszerűtlen, mint december közepén.
A teljes adás visszanézhető a hirado.hu oldalra kattintva.
