Saját hazájukban is komoly nyomás alatt lévő politikusok írták alá kedden a németországi Aachenben – francia nevén Aix-la-Chapelle-ben – Európa két vezető országának legújabb megállapodását. A sárgamellényes-tiltakozómozgalom szorításában lévő Emmanuel Macron francia elnök és a kereszténydemokrata pártelnöki székből felállni kényszerült Angela Merkel német kancellár – aki 2021-ig szeretne kormánya élén maradni – négy hónappal az uniós parlamenti választások előtt kívánt lendületet adni az európai politikának.
A keddi szignó előzménye, hogy napra pontosan 56 évvel ezelőtt, 1963-ban írta alá Charles de Gaulle akkori francia elnök és Konrad Adenauer kancellár az Élysée-palotáról elnevezett barátsági szerződést, a korábbi ősellenségek történelmi megbékélésének alapdokumentumát. Merkel most a nacionalizmus és a populizmus erősödésével indokolta az új egyezmény szükségességét. – E különleges időkben határozott, egyértelmű, világos és a jövőbe tekintő válaszokra van szükség – fogalmazott. Hasonló szellemben szólalt fel Macron is, úgy vélve, országaiknak utat kell mutatniuk a többieknek, a hazaszeretet pedig nem áll ellentétben az EU-integrációval.
A szerződés a többi közt a gazdasági és biztonságpolitikai együttműködésben, a terrorizmus elleni harcban, valamint a határrégiókban fűzi szorosabbra a szálakat. A kevés konkrétum egyike, hogy Párizs támogatja Berlin állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). Szakértők kifogásolták, hogy a szöveg nem elég ambiciózus. – Semmi olyasmi nincs a szerződésben, ami azt sugallja, hogy Franciaország és Németország új fejezetet akar nyitni. Semmi alternatívát nem ajánl a status quóval szemben – mondta Josef Janning, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű agytröszt kutatója a Financial Timesnak.
A mindkét országban kedvezőtlen hangulat rányomta bélyegét a megállapodásra. Az aacheni városháza előtt aktivisták, köztük sárga mellényesek tüntettek. Marine Le Pen, a francia elnök fő politikai ellenfele, a Nemzeti Tömörülés elnöke azzal vádolta meg Macront, hogy feladja Párizs szuverenitását és állandó BT-tagságát, továbbá a kölcsönös nyelvismeret határrégiós népszerűsítése az Elzász feletti német gyámsághoz, illetve a németnek mint közigazgatási nyelvnek a kikényszerítéséhez vezethet. Párizs és Berlin hivatalosan visszautasította ezen állításokat.
Alexander Gauland német radikális jobboldali vezető azt mondta, a felek egy szuper EU-t építenek, és nem akarja, hogy Macron német pénzt használjon fel. A szerződést baloldali bírálatok is érték. Francia radikálisok szerint a megszorításokhoz készíti elő az utat, míg a német Zöldek kifogásolták, hogy a szöveg csak hétfőn vált nyilvánossá. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy vélte, egyes országok szorosabb együttműködése nem helyettesíti az összeurópait. Klaus Johannis, a soros EU-elnök Románia államfője felszólította Párizst és Berlint, hogy más tagállamok előtt is nyissák meg együttműködésüket.