A megmozdulásokon mások mellett köztisztviselők, oktatási és egészségügyi intézmények alkalmazottai adtak hangot elégedetlenségüknek.
A fővárosban, Tuniszban a tüntetők a parlament épülete előtt gyűltek össze, egyebek mellett magasabb béreket és a korrupció elleni szigorúbb fellépést követeltek.
Az észak-afrikai ország más részein ezrek gyűltek össze az ország általános szakszervezetének épületeinél. A csütörtöki általános sztrájkot a szakszervezet hirdette meg, miután zátonyra futottak tárgyalásai a kormánnyal a béremelésekről.
A szakszervezet vezetője, Nurradín Tabúbi meg nem határozott válaszlépésekkel fenyegetett, ha az állami alkalmazottak életkörülményei nem indul javulásnak.
„A fizetések nem teszik lehetővé a tisztességes megélhetést a tunéziai családok számára” – hangsúlyozta. Tabúbi korábban figyelmeztetett arra, hogy a helyzet az „üres hasak forradalmáig” fajulhat.
Hamma Hammami ellenzéki politikus a kormányt okolta a gazdasági válságért. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy mintegy 670 ezer közalkalmazott dolgozikTunéziában, számos szektorban munkaerőhiány van, főként az oktatásban.
Tunéziára nyomást gyakorolnak nemzetközi hitelezői, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hogy hozzon drasztikus megszorító intézkedéseket annak érdekében, hogy fellendüljön az évek óta rosszul teljesítő gazdaság.
Tunézia 2016 decemberében állapodott meg az IMF-fel egy 2,8 milliárd dolláros segélycsomagról, amely az észak-afrikai ország küszködő gazdaságának fellendítését hivatott szolgálni.
Bár széles körben úgy tartják, hogy a 2011-es „arab tavasznak” – az elnyomó rezsimek elleni térségbeli tüntetéssorozat – egyedül Tunéziában lett demokratikus kimenetele, az ország gazdasága viszont elindult a lejtőn, nagy a munkanélküliség és az infláció, ami súlyosbítja az egyébként is erős társadalmi feszültségeket. A tunéziai munkanélküliség ráta jelenleg 15,5 százalék körül mozog.
Tunézia számít az „arab tavasz” bölcsőjének.