– Az agresszor étvágya csak fokozódott az inváziót követően – mondta Giorgi Margvelasvili grúz elnök lengyel, lett, litván és ukrán vezetők jelenlétében. A négy utóbbi ország tegnap közös felhívással fordult Moszkvához, hogy vonja vissza a Grúziáról levált két szakadár régió államiságának elismerését. A külföldi küldöttségek mostani látogatásukkal Lech Kaczynski, a két évvel később repülőszerencsétlenségben elhunyt lengyel elnök nyomdokaiba léptek, aki 2008 augusztusában demonstratív kiállást tanúsítva utazott a kaukázusi országba. – Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, és egy idő után talán sorra kerül Lengyelország is – fogalmazott akkor Kaczynski. Moszkva 2014-ben annektálta az azelőtt Ukrajnához tartozó, de 1954-ig orosz területnek számító Krím félszigetet.
A grúz vereséggel végződő háború az augusztus 12-i tűzszünetig mintegy 850 emberéletet követelt, és ezrek sebesültek meg. Egy 2009-es nemzetközi jelentés szerint az első lövést nem az oroszok adták le – mint korábban feltételezték –, hanem a grúzok, de Chinvali, a dél-oszét főváros augusztus 8-ra virradóra történő bombázásával csak kulminált egy növekvő feszültség, provokációk és incidensek jellemezte hosszú időszak.
Orosz katona sétál egy grúz tank előtt Dél-Oszétiában – az idő nem törölte el a 2008-as év fájó emlékeit
Fotó: Reuters
A tényfeltárók nem voltak abban a helyzetben, hogy megállapítsák, helytálló-e a grúz állítás, miszerint az oroszok augusztus 8-a előtt bevonultak volna Dél-Oszétiába. Az ENSZ adatai szerint egyébként 158 ezer civil menekült el Grúziából és Dél-Oszétiából. Mamuka Bahtadze grúz miniszterelnök egy tbiliszi megemlékezésen tegnap azt mondta: „Sajnos Grúzia területének húsz százaléka ma is megszállás alatt van, és polgárainknak nincs rá lehetőségük, hogy visszatérjenek eredeti otthonaikba.”
A grúz–orosz ellenségeskedés a Nyugat és Moszkva közötti szembenállásba is illeszkedik. Az oroszok rendkívül érzékenyek a Nyugat terjeszkedésére abban az övezetben, amelyet a saját érdekszférájuknak tartanak, és amelynek a magja a volt Szovjetunió területe. Moszkva a mai napig nem emésztette meg a katonailag jelentéktelen balti államok NATO-csatlakozását és azt, hogy ezzel orosz lakosság is került az atlanti szövetség területére. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő – aki 2008-ban államfő volt – arra figyelmeztet: katasztrofális következményei lehetnek, ha Grúzia NATO-tagállammá válik.
– Szörnyű konfliktust provokálhat ki, nem világos, miért lenne erre szükség – fogalmazott tegnap a Kommerszant orosz lapnak adott interjúban, amelyet a távirati iroda idézett. Az atlanti szövetség még 2008-ban kilátásba helyezte, hogy idővel Kijev és Tbiliszi is a szervezet tagja lesz. Az idei NATO-csúcsra is meghívták őket, de konkrét ígéretet nem kaptak.
Medvegyev arról is beszélt: országa békét és világos helyzetet teremtett a régióban az abház és dél-oszét függetlenség elismerésével. Szerinte el lehetett volna kerülni a háborút, ha Mihail Szaakasvili akkori grúz elnök nem tanúsított volna felelőtlen, erkölcstelen, bűnözői magatartást. Szaakasvili – aki később Ukrajnában kormányzó lett – egyébként Soros Györgynek is fejfájást okozott, noha a milliárdos nagyon bízott benne. Mint fél éve a Financial Timesnak elmondta, Szaakasvili fájdalmas tanulsággal szolgált számára, hogy nagyobb távolságot tartson azon országok belpolitikájától, amelyekben az alapítványai működnek.
