Nem csillapodnak a kormányellenes indulatok Jordániában, napok óta több ezer ember vesztegel Hani al-Mulki miniszterelnök hivatalának közelében, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a kormány által bejelentett újabb megszorító intézkedések ellen.
A múlt szerdán kezdődött demonstráció többször a tettlegességig fajult: a fővárosban, Ammánban szombaton a hatóságok könnygázzal oszlatták a rendőrökkel többször is összetűzésbe keveredő gyülekezőket, az elégedetlenkedő hangulat ráadásul a vidéki városokra is átterjedt.
A kormányfő a megmozdulások hatására – illetve II. Abdalláh király „tanácsára” – múlt pénteken bejelentette: elállnak a benzin és az elektromos áram árának emelésétől. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek, a demonstrációk a hétvégén is folytatódtak, Mulki távozását követelve.
A monarchia nincs könnyű helyzetben: a kormány 2016-ban mintegy 723 millió dolláros segélyt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a washingtoni székhelyű szervezet pedig gazdasági reformokat vár el cserébe, így Ammán kénytelen volt újabb és újabb megszorító intézkedésekkel terhelni a lakosságot.
Év elején a kabinet növelte a forgalmi adót és eltörölte a kenyértámogatást, múlt héten pedig egy olyan új törvénytervezetet terjesztettek a parlament elé, amelynek célja, hogy legalább öt százalékkal növeljék a dolgozók és 20-40 százalékkal a vállalatok adóterheit.
Tettlegességig fajult a demonstráció, a rendőrök könnygázt is bevetettek
Fotó: Reuters
A nemzetközi felmérések szerint egyébként Ammán az arab világ egyik legdrágább városává vált az utóbbi években, azonban az árak ugrásszerű emelkedését nem kísérte a bérek növekedése, a fizetések évek óta stagnálnak. Ebből lett elegük most a polgároknak: az utcára vonuló tüntetők közül többen is azt nyilatkozták a sajtónak, nem hajlandók tovább tűrni, hogy a kormány a nép vállára teszi az adósság terheit.
A kormány szerint azonban nem elsősorban az IMF-hitel miatt romlottak az életfeltételek az országban, a gazdasági szükségintézkedések sokkal inkább annak tudhatók be, hogy a hásemita királyság évek óta oroszlánrészt vállal a háború dúlta szomszédos országokból érkező menekültáradat felkarolásában.
A Közel-Kelet egyik legstabilabbnak tartott országába csaknem másfél millió menedékkérő érkezett az elmúlt években Irakból és Szíriából, arról nem is beszélve, hogy Jordánia évtizedek óta a palesztin menekültek első számú „úti célja” is egyben. II. Abdalláh király szombaton az állami médián keresztül igyekezett nyugalomra inteni a demonstrálókat, szintén a regionális zűrzavart téve felelőssé a gazdasági válságért.
